Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Kiss Norbert Péter: A magyar államrendőrség megszervezése Somogy vármegyében 1945-1946-ban
A Kó'röshegyi Rendó'rbiztosság elhelyezésével kapcsolatban már 1945 októberében problémák adódtak.148 Az orosz csapatok bevonulása után felsőbb utasításra a rendőrőrs Balaton- földvárról átköltözött Kőröshegyre, ahol a volt csendőrség által is használt épületet vették át, amely dr. Tordai János orvos tulajdona volt, aki elmenekült. A község elöljárósága a lakást a rendőrség részére utalta ki. 1945 októberében azonban Tordai doktor jelentkezett, hogy a rendőrség még nem fizetett neki lakbért, valamint az épület tetőzetében előállott károkat sem javíttatta ki. Emellett a ház mögötti kertet bérlő postamester panaszkodott a doktornak, hogy „a rendőrlegénység őt az általa bérelt kertbe nem engedte be és terményeit leszedte”.149 A rendó'rbiztosság vezetőjének jelentéséből kiderül, hogy a postamesternő maga ajánlotta fel a kertet a csendőrségnek, amit a rendőrség is átvett. A lakás bérleti szerződésével a rendőrőrs levélben megkereste dr. Tordait, azonban válasz nem érkezett. Az őrmester valószínűsíti, hogy Tordainak azért lett ilyen fontos a lakásügy, mert visszatért Kőröshegyre a lakás előző bérlője, dr. Szabó Jenő körorvos. 1946 tavaszán a történet folytatódott, s beigazolódott a rendőrőrmester gyanúja.150 1946 márciusában a községi bíró át akarta költöztetni az őrsöt egy másik épületbe, amely azonban nem nyújtott volna megfelelő elhelyezést: az iroda egy szűk folyosófélében lett volna, a legénységi szoba kisebb volt itt, ezen felül konyhakert sem járt ehhez az épülethez. A rendőrbiztosság vezetője a Kó'röshegyi Nemzeti Bizottság elnökétől azt az információt kapta, hogy még 1944-ben az akkori községi orvos önként hagyta el lakását, amelyet a község felújíttatott a rendőrség részére. Ennek ellenére egy főispáni rendelet előírta, hogy a jelenlegi épületet dr. Szabó Jenő körorvos részére át kell adni orvosi lakás és rendelő céljára. A rendó'rbiztosság számára a községi elöljáróság igénybe vette özv. Papp Józsefné lakását, amelybe sürgősen át kell költözniük. Ez az épület azonban a járási kapitány szerint sem alkalmas a szerv elhelyezésére, mert egy civil egyén is az említett épületben lakik. Annyira meggátolja a rendőrség szabad és feszéjnélküli [sic!] munkáját a civil lakó, kinek egy folyosóról nyílik a lakása a rendőrbiztosságéval, hogy képtelen a rendőrség bizalmas tárgyú ügyeinek intézésére.”151 Emellett a felajánlott lakás nincs kimeszelve és bepucolva, melyet szintén a községnek kéne megoldania. Végül a rendőrbiztosság kénytelen volt 1946 augusztusában elfoglalni a lakást anélkül, hogy a fennebb vázolt körülményeken változtattak volna. A problémára a végleges (és végletes) megoldás az év őszén megtaláltatott: a Kőröshegyi Rendőrbiztosságot megszüntették. A fentebb vázolt bonyodalmak ellenére végül is 1945 őszére az előírtak szerint mindegyik településen felállították a rendőrbiztosságot. A szervezet azonban nem volt állandó. Az elhelyezések körüli problémák okozta változások mellett többször került sor rendőrbiztosságok összevonására, alapítására vagy megszüntetésére. Ezeket csakis a belügyminiszter rendelhette el, de többször figyelembe vették a helybeliek kérelmét is. Az összevonásokkal nem szüntették meg a rendőrbiztosságokat, helyettük rendőrőrsöket hoztak létre, melyek feladatait a meghagyott rendőrbiztosságok látták el. Az összevonások okait anyagi, személyi vagy távolsági problémákban kereshetjük. Az 1945. november 22-én kelt 26. sz. főkapitánysági parancsban olvashatóak az összevonással kapcsolatos irányelvek. „Az összevonás által megszűnő rendőrbiztosságok helyébe rendőr őrsök lépnek. [...] A rendőr- biztosságok összevonásánál feltétlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy a biztosságtól távol eső őrs a 24. órás váltás[s]al fen[n]tartható és célszerű legyen. Ott, ahol 2—5 km. távolságra vannak a rendőrbiztosságok egymástól, megfontolás tárgyát képezze, hogy őrs fenntartása egyáltalában szükségesnek látszik-e.”152 A Barcsi járás területén Barcs, Csokonyavisonta, Darány, Felsőszentmárton, Istvándi, Szülök, Babócsa, Kastélyosdombó, Kálmáncsa, Komlósd, Lakócsa településeken kellett felállítani a rendőrbiztosságokat. A szervezésekkel kapcsolatos iratok csak töredékesen maradtak fenn. 148 MNL SML Tabi JK iratai. 613/1945. köz. sz. 149 Uo. 150 MNL SML Tabi JK iratai. 469/1946. köz. sz. 151 Uo. 152 MNL SML Marcali JK iratai. Parancsok. 26. sz. főkapitánysági parancs. 1945. november 22. 281
