Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Kiss Norbert Péter: A magyar államrendőrség megszervezése Somogy vármegyében 1945-1946-ban
főkapitányságnak, melyben az épület megjavítását kérte, mert az az ősz beálltával lakhatatlanná válhatna. Az épület „tetőzete falai ajtók [sic!] ablakok és a vízlefojo [sic!] csatornázata nagyon meg vannak rongálódva [sic!], rostává van lőve. [...] Van ojan hejiség [sic!] amelyikben az ablakok teljesen hiányoznak amit elvittek mikor IV. [agy] atádot kiürítették. Pénzünk nincs mert 1945ben lakbért egy fillért sem kaptam.”101 A főkapitányság utasította a járási kapitányságot, hogy kérjen iparosoktól árajánlatot az elvégzendő javításokról. A járási kapitány 1945. augusztus 11-én beküldte az árajánlatokat és a költségvetést. Emellett jelentette, hogy a tulajdonos még a csendőrséggel kötött szerződést, amely szerint a bérösszeg 144 pengőt tett ki. „Nevezett épülettulajdonos ezt alacsony bérösszegnek tartja és kijelenti, hogy úgy részleges javítás, mint teljes javítás esetén a felmerülő költségeknek a lakbérből való letudása, illetve beszámításába csak akkor egyezik bele, illetőleg erre vonatkozólag csak abban az esetben adna kötelező nyilatkozatot, ha a lakbér 700. - P-re emeltetnék fel a megkötendő szerződésben. Az épület a rendőrbiztosság részére kijavítva alkalmas lenne, s biztosság elhelyezésén kívül hozzátartozik két szoba konyhából álló altiszti lakás is, azonban a követelt lakbér magasnak látszik.”109,1946 márciusában aláírták a bérleti szerződést, az évi bérösszeg 2520 forintot tett ki.107 108 109 A két nagyatádi rendőri szerv elhelyezése mellett a fogdahelyiség kapcsán is probléma merült fel. A járás kapitánya a Nagyatádi Járásbíróságtól 1945 júniusában azt kérte, hogy annak fogdahelyiségét térítés ellenében esetenként igénybe vehesse 24 óránál rövidebb időre. Indoklásul felhozta, hogy „az államrendőrség részére a községben fogdahelyiség nem áll rendelkezésre, a rossz vasút[\\ közlekedés miatt azonnal az őrizetbevetteket tovább küldeni nem tudom.”110 A járásbíróság válasza eleget tett a kérelemnek, de kikötötte, hogy a foglyok őrzéséről és étkeztetéséről, valamint a cella tisztántartásáról a rendőrségnek kell gondoskodnia, mert a fogházőr a katonai szolgálatból még nem tért vissza. „A fogház celláját a községi fogda helyreállításáig, legkésőbb azonban addig bocsátom rendelkezésre, amíg a járásbírósági fogház is megkezdi működését. Az őrizetbevett egyének részére fekvőhelyet nem áll módomban biztosítani, mert az ágyakat és azok felszereléseit a német katonák megsemmisítették. ”111 112 Később az igazságügyi miniszter is engedélyt adott a járási kapitányság részére, hogy használhassa a járásbírósági fogház egy zárkáját térítés nélkül. ,Az őrizetesek őrzéséről, élelmezéséről, az átengedett zárka tisztántartásáról, fűtéséről és világításáról a nagyatádi államrendőrség köteles gondoskodni’™ — kötötte ki a minisztérium is. Ahogy a járási székhelyeken, úgy néhány kisebb településen sem találtak megfelelő elhelyezést a rendőrbiztosságoknak. így volt ez Somogyjád esetében is. A község nemzeti bizottsága 1945. július 5-én határozatot hozott, mely szerint özv. Györék Viktorné magyaregresi lakos somogyjádi lakóházát a rendőrbiztosság céljaira bocsátja. Néhány nappal később azonban az elöljáróság jelentette, hogy Györékné mégsem hajlandó átadni a házat, így, mivel más erre a célra alkalmas ingatlan nem volt a községben, a Somogyjádi Körjegyzőséghez tartozó Osztopán községben nyert elhelyezést a rendőrbiztosság.113 1945 szeptemberében kiderült, hogy Osztopánban az eddig laktanyaként használt épületet Balog Lajos volt gazdasági ispánnak juttatta a Somogy Vármegyei Földbirtokrendező Tanács és az Osztopáni Földigénylő Bizottság, így abból ki kellett költöznie a rendőrségnek. Három lehetőség merült fel. Az egyik Korber Miklós budapesti lakos gazdaságának egyik helyisége volt Osztopánban, amelyet azonban a Szociáldemokrata Párt helyi tagjai foglaltak el, s tiltakoztak az intézkedés ellen. A másik a szintén Korber Miklós nevén álló 16 szobás kastély néhány helyisége, de vele nem sikerült felvenni a kapcsolatot. Harmadikként újra szóba került Somogyjádon özv. Györék Viktorné háza (ő Magyaregresen lakott, házának egy kis részében 107 MNL SML Nagyatádi JK iratai. 558/1945. sz. 108 Uo. 109 MNL SML Nagyatádi JK iratai. 22/1946. köz. 110 MNL SML Nagyatádi JK iratai. 196/1945. sz. 111 Uo. 112 Uo. 113 MNL SML Ltóti JK iratai. 90/1945. köz. sz. 276
