Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Kiss Norbert Péter: A magyar államrendőrség megszervezése Somogy vármegyében 1945-1946-ban
bizonyítja, hogy a tárgyalt korszakban igencsak sarkalatos kérdés volt az államigazgatási és belügyi szerveknél a vezetői pozíciókat betöltők pártállása. A törvények és rendeletek, valamint ezek alapján a már sokat emlegetett 2. sz. főkapi- tánysági parancs is előírta a csendőró'rsök épületeinek, felszerelésének, az egykori csendőrök ruházatának és fegyvereinek átvételét. Ez sem volt azonban könnyű feladat. Elsősorban a háború okozott több helyen oly nagymértékű pusztításokat, hogy lehetetlen volt elfoglalni az egykori csendőrségi ingatlanokat. Emellett a csendőrség által bérelt épületek tulajdonosaival újfent meg kellett kötni a bérleti szerződést — ám sok esetben az egykori tulajdonosok meghaltak, eltűntek vagy még nem tartózkodtak itthon. Ahol a régi csendőrségi épület nem állt rendelkezésre, ott bérbe vehető vagy kiigényelhető, magánszemélyek által tulajdonolt vagy községi, állami, egyházi tulajdonú épületek után kellett nézni. Ezek mellett sokszor helyi közbiztonsági és politikai érdekek, a történelmi hagyomány is közrejátszottak abban, hogy a rendőrbiztosságok székhelyét hol helyezték el. A háborús pusztítást kitűnően érzékelteti a Nagyatádi Járási Rendőrkapitányság vezetőjének 1946. március 1-jén kelt jelentése, melyből kiderül, hogy a hatósága területén hat csendó'rőrs volt. „A harcok folyamán a csendőrőrs tagjai elmenekültek, felszerelésüket magukkal vitték. A harcok folyamán az arcvonal [a] nagyatádi járást ketté szelte és így a csendőrségi laktanyábóln] visszamaradt bútorzat nagy része megsemmisült - Kutason a csendőrlaktanya is. A visszamaradt bútorzatot átvettem és leltárba vettem. Az eddigii] eljárás során a járás területén lakó polgári egyéneknél volt csendőrségi kincstári felszerelést nem találtam,”74 Az egykori Kutasi Csendó'rőrs épülete lakhatatlanná vált, a kárt mintegy 4500 pengőre becsülték. A károk javításához körülbelül 210 000 000 pengőre lett volna szükség, hiszen az épületen 18 ajtót, 48 ablakot, 8 kályhát kellett volna kicserélni, sérült a tetőzet 60%-a, a padlózat 30%-a, s a teljes bútorzat megsemmisült.75 Hasonlóképpen vált lakhatatlanná és használhatatlanná a csendőrőrs épülete Lábodon is, így kénytelenek voltak a Lábodi Rendőrbiztosságot gróf Széchenyi Magdolna kastélyában elhelyezni - jelentették 1945. szeptember 10-én.76 A kastélyból öt lakrészt kaptak meg használatra díjtalanul, azonban ezt csak addig használhatták, amíg a római katolikus egyházközség el nem indította az épületben az iskolát — ez azonban az iratok szerint még 1946 augusztusában sem történt meg.77 Egy 1946. február 8-án kelt jelentés szerint az egykori Marcali Járási Csendőrkerület ingóságait (bútorok, ágyneműk) ért, a németek által okozott kár az 1938. évi árak alapján 25 955 pengőt tett ki.78 Somogyszentpál község helyettes körjegyzője, Csákányi Ferenc 1946. április 5-én értesítette a járási kapitányságot, hogy a rendőrbiztosság részére megfelelő épület biztosítása „a legnagyobb nehézségekbe ütközik, mert a háború folyamán a községben 40 ház leégett, további 80 háznak padlását az orosz katonaság lefűrészelte és ezeknek a házaknak lakóit más házakba kellett elhelyezni. A lakosság túlzsúfoltan él. Egy többé-kevésbé megfelelő lakás lenne, de abban a tulajdonos lakik, és csak elköltöztetéssel lehetne azt a lakóházat a rendőrbiztosság rendelkezésére bocsátani. Azt azonban nem tudom, hogy jogunk van-e arra, hogy a tulajdonost kilakoltassuk”.79 Végül júliusban - Somogyszentpál község elöljáróságának 981/1946. sz. határozata alapján — özv. Bogdán Benedekné 309. szám alatti lakásából két szoba és egy konyha helyiségeket kiutaltak a Somogyszentpáli Rendőrbiztosság részére, megegyezés szerinti lakbér fizetése mellett.80 A Nagyszakácsi Rendőrbiztosság elhelyezése kapcsán is merültek fel problémák. 1945. szeptember 12-én a körjegyző tudatta a járási kapitánnyal, hogy a községben nincs a háború alatt elhagyottá vált lakás. A volt csendőrlaktanya épületét segédjegyzői lakássá nyilvánították, így az nem elhagyott ingatlan, 74 MNL SML Nagyatádi JK iratai. 257/1946. köz. sz. 75 MNL SML Nagyatádi JK iratai. 1085/1945., valamint 133/1946. köz. sz. 76 MNL SML Nagyatádi JK iratai. 907/1945. sz. 77 MNL SML Nagyatádi JK iratai. 22/1946. köz. sz. 78 MNL SML Marcali JK iratai. 295/1946. köz. sz. 79 MNL SML Marcali JK iratai. 636/1946. köz. sz. 80 Uo. 271
