Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Kiss Norbert Péter: A magyar államrendőrség megszervezése Somogy vármegyében 1945-1946-ban
A MAGYAR ALLAMRENDORSEG MEGSZERVEZESE SOMOGY VÁRMEGYÉBEN 1945-1946-BAN KISS NORBERT PÉTER A II. világháború viharai után az egyik legfontosabb feladat volt Magyarország állam- és közigazgatásának újjászervezése. Az államiság reorganizációja 1944 telén kezdó'dött meg, s ennek eredményeképpen, 1944. december 21-én Debrecenben, 230 fővel megtartotta első' ülését az Ideiglenes Nemzetgyűlés. >rA magát a nemzeti akarat kifejezésére hivatottnak tekintő Ideiglenes Nemzetgyűlés fontossága leginkább létrejötte tényében jelölhető meg. Az alkotmányossági szempontból jelentősége ugyan több mint szimbolikus, ennek ellenére inkább volt virtuális - és csonka - parlament, amelynek működését a debreceni megalakulás másnapján már fel is függesztették. [...] Lényeges volt viszont, hogy megszüntette a közjogi interregnumot, és felhatalmazása nyomán az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 20-án aláírhatta a nagyhatalmak képviselőivel a fegyverszüneti egyezményt. ”x A hadi események azonban ezek alatt és ezek után is folytatódtak, a Dunántúlon, így Somogy vármegyében is még állt a front: a kivonuló német és a bevonuló szovjet csapatok fegyverropogásától volt hangos a vidék. „... azokon a területeken, ahonnan a front elvonult, fokozatosan kiépült a szovjet katonai igazgatás. Emellett létezett még a Horthy-rendszerből »örökölt« rendőrség is, noha ez utóbbit csak igen nehézkesen tudták működtetni a régi-új közigazgatás képviselői. ”1 2 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány nagy hangsúlyt fektetett a rendvédelem helyreállítására is. Ezzel kapcsolatban 1945. január 4-én kiadta 13/1945. M. E. számú rendeletét3 a közbiztonság fokozottabb biztosításáról. ,A- háborús viszonyok következtében és a karhatalmi szervek elmenekülése, illetve fölbomlása folytán a közrend, a személy- és vagyonbiztonság országszerte meglazult. Az ideiglenes nemzeti kormány legsürgősebb feladatának tekinti, hogy a közrend megszilárdítását, a személyi és vagyonbiztonság helyreállítását minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsa”4 - olvasható a rendeletben, amely ideiglenes jelleggel minden városban és községben - ahol még nem lenne - polgárőrség szervezését írta elő, ahova politikailag megbízható, katona viselt és javakorabeli legénységet toboroztak. A polgárőrségek felfegyverzése és katonai támogatása a helyi katonai parancsnokságok feladata volt. A megszervezett polgárőrségek, illetve rendőrségek legfontosabb teendője az eljárás megindítása volt a közrendet, a személy- és vagyonbiztonságot megsértők és az ilyen tetteket támogatók, segítők ellen. A lakosságot arra kérték, hogy „önkéntes őrségek szervezésével, nyomravezetésével és azonnali jelentéseikkel”5 segítsék a karhatalmi szervek munkáját. A rendelet figyelmezteti a bűncselekmények elkövetőit, hogy az erőszakos, jogtalan cselekmények a legszigorúbb büntetéseket vonják maguk után. 1945 áprilisában a harcok az országban véget értek, a kormány a fővárosba települt át, s megteremtődtek a közigazgatás működésének keretei. Ez egyben azt is jelentette, hogy a rendvédelmi szerveket immár hivatalosan is megszervezhették, tisztázhatták azok jogi helyzetét. 1945. május 10-én hirdették ki az 1.690/1945. M. E. sz., a közbiztonság megszervezéséről és egységes irányítás alá helyezéséről szóló rendeletet.6 A rendelet kimondta a csendőrség kollektív bűnösségét — mivel az „a múlt népellenes kormányait feltétlen engedelmességgel kiszolgálta, a magyar demokratikus mozgalmakat kimé1 Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956. ÁBTL - Rubicon, Bp., 2011, (a továbbiakban: Gyarmati, 2011) 39-40. p. 2 Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban. Jaffa Kiadó, 2012, (a továbbiakban: Müller, 2012) 10-11. p. 3 Magyar Közlöny, 1945. január 4. 2. p. 4 Uo. 5 Uo. 6 Magyar Közlöny, 1945. május 10. 3-4. p. 255
