Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Csóti Csaba: Tömpe István, Somogy vármegye alispánja (1946-1948)
látta szívesen az 1928 óta az alispáni székben ülő' Stephaichot a megyei közigazgatás élén. Már az 1935-ös és 1939-es választásokon is ó' irányította a vármegyét, vagyis akkor, amikor a Független Kisgazdapárt jelöltjei - köztük Vidovics Ferenc — súlyos választási visszaéléseket szenvedtek el.34 Nem meglepő' tehát, hogy Vidovics — Antlal ellentétben — nem is Stephaich mellett szólalt fel az 1945. május 5-i nemzeti bizottsági ülésen, hanem csak azt kifogásolta, hogy vele, „mint a kormány somogyvármegyei képviselőjével, ilyen nagy horderejű indítványt előzőleg nem tudattak”.35 Tömpe István alispánná válásával kapcsolatban akkor gyorsultak fel az események, amikor az 1945. évi választásoknak a kommunisták számára „tragikus” eredménye után 1946-ban a nagyon is agilis pártszervező, az addig Kiskunhalason tevékenykedő, majd - Tömpe véleménye szerint - Péter Gábor első „áldozata”, Dobó István36 került az MKP somogyi párttitkári pozíciójába. Dobó már januárban jelezte, hogy a közigazgatási pozíciókban gyenge az MKP, ebben látja a pártszervezési problémák fő okát. Az alispáni pozíció kommunista megerősítése tehát szerinte sem tűrt tovább halasztást.37 A pártközpontban hamar Tömpe Istvánra esett a választás a tisztség betöltésével kapcsolatban. Tömpe visszaemlékezése szerint Rajk László, akkoriban az MKP egyik főtitkár-helyettese, kardoskodott amellett a leginkább, hogy belőle alispánt „csináljanak” Somogybán. A Rajk által támogatott Tömpe kinevezése ellen a kommunista párton belül nem kisebb személyiség küzdött, mint Farkas Mihály, a kommunista párt másik főtitkár-helyettese, egyébként Tömpe korábbi párton belüli támogatója. Maga Tömpe így emlékezett vissza az 1945. május-1946. június közötti hónapokra, nem mellékesen a Magyar Kommunista Párton belüli helyzetének változásaira: „[1945.] május közepéig dolgoztam Csepelen, amikor Farkas Mihály behívott, közölte, [hogy] Pécsett új területi titkár kell.... 1945. május végén területi titkárként kezdtem meg a munkámat Pécsett. Baranya, Somogy, Tolna megye tartoztak a Területi Bizottsághoz. A Bizottságnak nemcsak párt- de állami feladatokkal is bőven kellett foglalkoznia. Széncsata, vasútépítés, kitelepítés, betelepítés, a reakció elleni harc és a koalíciós partnerekkel való vita közben folyt a pártépítés, a tömegek megnyeréséért folyó munka. Farkas rendszeresen járt Pécsre, hozzá tartozott a Területi Bizottságok instruálása is. Természetesnek tartottam, hogy a területi titkárnak a Politikai Bizottság tagjával nyíltan kell beszélnie és ha szükséges, vitatkoznia is. Nem tudtam, hogy Farkassal nem szabad vitatkozni, visszafelelni. A viszony így rövidesen feszültté vált köztünk.... amikor az 1945-ös választásokra készültünk, engem is meghívtak a Központi Vezetőség ülésére, ahol a választási feladatokat beszéltük meg... A választások után, amikor a Területi Bizottságokat helyesen megszüntették ténelemi Tár digitális adatbázis, http://www.tortenelmitar.hu : http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_co ntent&view=article&id=3338&catid=42%3Aa&Itemid=67&lang=hu 34 Erre vonatkozóan tanulságos az egykor sokáig kisgazda (majd Egységes párti) pártszervező, az 1920-as évektől Somogy megye befolyásos, a Magyar Távirati Iroda helyi irodavezetőjének és egyben napilapszerkesztőjének, Szőllősy Ferencnek Stephaich-csal, éppen kisgazda érzelmei miatt, negatívan elfogult visszaemlékezése. Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör. Bizalmas jegyzetek a régi kaposváriakról és somogyiakról. A szöveggondozást végezte: Csóti Csaba. In Bősze Sándor (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 40. Kaposvár, 2010, SML, 79-172. p. A Stephaich-korszak című fejezet: 127-133. p. 35 MNL SML IV. 401. a. Somogy vármegye főispánjának bizalmas (elnöki) iratai. 2/1945. Kivonat Somogy Vármegye Nemzeti Bizottságának 1945. évi május hó 5-én tartott ülésén felvette jegyzőkönyvből. 2. p. 36 Dobó István (1908-1950), 1945 előtt az úgynevezett Demény-frakcióhoz sorolható illegális kommunista, az 1930-as évektől a Magyar Szociáldemokrata Párt tagja, Kiskunhalason számos munkásmozgalmi megmozdulás szervezője. Tömpe István visszaemlékezésébe azt írta, hogy „azt hiszem ő volt az első, akit hamis váddal tartóztattak le Péter Gáborék”. Az eset 1945 januárjában történt. A „hamis vád” & Demény-frakcióhoz tartozás volt. Mindenestre Dobó tisztázta magát és kiszabadulása után Somogy megyébe került. 1948 májusában leváltották titkári pozíciójából, gyógykezelésre beutalót kapott Mátraházára. Rákosi Mátyás személyesen küldött neki gyógyulást kívánó levelet. 1949-től 1950-ig, haláláig, a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. Életrajzi források: MNL SML XXXV. 54. Archívum személyi gyűjtemény D/6. és Történelemi Tár digitális adatbázis, http://www.tortenelmitar.hu : http.7/ www.tortenelmitar.hu/ index.php?option=com content&view=article&id=3898&catid=45%3Ad&Itemid=67&lang=hu A Demény-frakció ezen éveiről röviden lásd Demény Pál: A Párt foglya voltam. Bp., 1988. 37 Szántó, 1997, 282. p. 240
