Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Csóti Csaba: Tömpe István, Somogy vármegye alispánja (1946-1948)
hadsereg tisztjeként szolgált. 1944-ben Tatabánya környékén partizáncsoportot szervezett. 1945-ben előbb, az ugyancsak „spanyolos” kommunista körhöz tartozó Rajk László titkára, majd 1945 májusától Pécsen az MKP Baranya, Somogy, Tolna Területi Bizottsága titkára lett. Nagyjából itt és ekkor kezdó'dik Tömpe István „somogyi története”. A somogyi alispáni tisztség betöltése, csakúgy mint a többi fontos közigazgatási pozícióé, alapvetó'en a koalíciós pártok országos pártközi értekezletén dóit el. így Tömpe István alispánná válásához elsó'sorban a Somogy megyében már fó'ispáni pozíciót birtokló kisgazdákkal, illetve — kisebb mértékben - a Szociáldemokrata Párttal, valamint a Nemzeti Parasztpárttal kellett megküzdenie a kommunistáknak. Tömpe kinevezésének ügye a paritásos alapon működő pártrendszeren belüli küzdelem eredménye volt. Ezt jól mutatja, hogy „pro forma” Tömpe István alispánná történő behelyettesítésére a Nemzeti Bizottság határozata alapján került sor.23 Valójában azonban a Nemzeti Bizottság határozatához is háttéralkuk sorozata vezetett el. 1946 januárjában Vidovics Ferenc főispán Nagy Imre kommunista belügyminiszternél kérvényezte saját embere, Egyed István alispánná történő kinevezéséhez a szükséges közigazgatási képesítés alóli felmentést. A belügyminiszter, bár megrótta a főispánt, hogy ehhez nincs joga, mert ilyen kérvénnyel csak a törvényhatósági bizottság fordulhatna az illetékes miniszterhez, január 10-én megadta a felmentést.24 Ugyanekkor azonban az MKP megkezdte az alispáni pozícióért folyó harcot. Január 18-án a párt Közigazgatási Osztálya már arról értesítette a Somogy megyei szervezetet, hogy „Nagy belügyminiszter elvtárstól megkaptuk a végleges választ. A belügyminiszter elvtárs utasítani fogja a Nemzeti Bizottságot, hogy a törvényhatóság összetétele tekintetében új határozatot hozzon. Megállapodásunk szerint 40-45% kisgazdapárti kaphat helyet a törvényhatósági bizottságban...” és: „Mi itt Budapesten tárgyalásokat folytatunk a Szociáldemokratapárttal [sic!] és a Parasztpárttal is arról, hogy Somogybán kommunista alispán legyen. Ez a tárgyalás minden bizonnyal sikerre fog vezetni és a pártvezetőség Tömpe elvtársat jelölte az alispáni székbe. Kérjük az elvtársakat, hogy a Nemzeti Bizottság a határozatát nyomban a belügyminiszteri döntés után hozza meg.”25 Tíz nappal később, január 28-án már maga Tömpe István - aki január 22-én már az MKP Somogy Megyei Bizottságának a tagja volt26 — válaszolt az osztály ezzel megbízott instruktorának — a levél megszólítása (,,Kedves Sándor!’) szerint — valószínűleg Gáspár Sándornak,27 amely levélben lényegében felvázolta a Somogy megyei - márciustól rohamléptekkel megvalósult - hatalomátvétel menetrendjét. Tömpe nem felejtette el megemlíteni azt sem, hogy „álláspontunkkal az oroszok is egyetértenek és támogatnak bennünket”,2& ami a megyében állomásozó megszálló csapatok vezetőivel és/vagy szovjet politikai megbízottakkal történt közvetlen, helyi kapcsolatra utal. Ezt követően az MKP központi szervezete küldött még taktikai utasításokat a kérdésben Somogy megyébe, illetve egy beszámolót az a visszacsatolt „Felvidékre”, majd Magyarországra. 1945 januárjában az Ideiglenes Kormány megbízta a politikai rendőrség megszervezésével, de a Péter Gáborral folytatott párton belüli küzdelemben alul marad. 1946. júliusi rendőr vezérőrnaggyá történő' előléptetése, „felfelé buktatása” után „visszaigazolt” a szovjet államvédelemhez és 1947-1959 között szovjet hírszerző-rezidensként dolgozott Latin-Amerikában. 1961-től az újjászervezett magyar állambiztonság helyettes vezetője lett. A megszüntetett Államvédelmi Hatóság „tagrevíziójának” során a személyes felelősséget firtató felülvizsgálati tevékenysége akadályozása miatt lemond, majd nyugdíjaztatja magát. 1967-1968-ban Magyarország nagykövete a Német Demokratikus Köztársaságban, de a csehszlovákiai bevonulás ellenzőjeként erről a tisztségéről is lemondott. Lemondása után a Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesületének elnöke lett. 1971-ben, a kor egyik „suttogva emlegetett botrányaként”, öngyilkosságot követett el. Életrajzi forrásként lásd Munkásmozgalom-történeti Lexikon, és Történelemi Tár digitális adatbázis, http://www.tortenelmitar.hu : http://www.tortenelmitar.hu/index . php?option=com_content&view=article&id=6271&catid=88%3At&Itemid=67&lang=hu 23 Tömpe „alispánná válásának” helyi eseményeiről részletesen: Szántó, 1997, 280—283. p. 24 MNL SML IV. 401. a. Somogy vármegye főispánjának bizalmas (elnöki) iratai. 4/1946. sz. (Az iratokon írógép hiba miatt folyamatosan az 1945-ös évszám szerepel!) 25 PIL 274. fond: Magyar Kommunista Párt iratai. 15. állag: Közigazgatási osztály, jogügyi osztály iratai. 80. ő. e. 26 MNL SML X. 4. MKP Somogy Megyei Bizottságának iratai. 2. ő. e. 1946. január 22-i megyebizottsági ülés jegyzőkönyve. 27 Gáspár Sándor (1917-2002) 1935—1936-tól kommunista politikus, szakszervezeti vezető. 1945-ben az MKP területei szervezeteinek egyik instruktora, 1946-tól a Központi Vezetőség tagja. Pártkarrierje lényegében töretlen volt egészen 1988-ig. 28 PIL 274. fond. 15. állag. 80. ő. e. 238
