Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Jankovich László, Somogy vármegye főispánja tiszteletére készített fényképalbum 1885-ből. Somogy vármegye tisztikarának adattára
1. MNL SML IV. 255. a. Somogy Vármegye Bizottmányának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1871. december 29. 491. kgy. sz. 2. MNL SML. IV. 402. a. Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek 317/1877., 405/1883., 444/1889., 589/1895., 637/1901., 538/1906. kgy. sz. 3. MNL SML IV. 411. Somogy Vármegye Számvevó'ségének iratai. Somogy vármegyei tisztviselők illetményeinek nyilvántartási főkönyvei 1868-1871. 4. MNL SML XV. 78. Gyászjelentések gyűjteménye. 5. Magyarország tiszti cím- és névtára 1873-1944. Arcanum Digitális Tudománytár. 6. MNL SML XXXIII. 1. Somogy megyei állami anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye. Nagyberki halotti akv. 147/1903. 7. Csánki Dezső (fó'szerk.): Somogy vármegye. Bp., [1914], Országos Monográfia Társaság (Magyarország vármegyéi és városai). 561-575. p. 8. f Maár Gyula (1837—1903). Somogy, 1903. november 22. 1—2. p. lésen őt választották alispánnak. A következő tisztújítások alkalmával, 1895-ben, majd 1901-ben ismét alispán lett. A tisztséget 1903-ban bekövetkezett haláláig viselte. Ezeken kívül 1875-tól a Kaposvári Állami Főgimnázium gimnáziumi választmányának is a tagja volt. 1903. november 15-én önkezével vetett véget életének, s a kercseligeti családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Somogy vármegye közönsége Maár Gyula arcképének megfestésére Bacskay Béla festőművészt kérte fel. A vármegye közgyűlési termében elhelyezett arckép leleplezésére 1906. november 9-én került sor. Az adatok forrásai: 3. Gabsovits Károly I. aljegyző Felsőireg, 1849. április 20-Kaposvár, 1906. december 17. A fotó az albumból hiányzik. 1849. április 20-án született a Tolna megyei Felsőireg községben, római katolikus szülők gyermekeként. Édesapja, Gabsovits Károly a Somogy megyei Kötésén volt földbirtokos. Édesanyja Obele Cecília. Középiskoláit Székesfehérváron és Veszprémben végezte. Petőcz Zelmirával kötött házasságából (melynek időpontjáról nem találtunk információt) öt gyermek született: Aida, Karola, Kornél Károly (1881), Margit és Károly (1890). 1871-ben az Igali járásban mint tiszteletbeli vármegyei esküdt kezdte meg szolgálatát. 1871. májustól decemberig tiszteletbeli megyei ülnök, majd 1872. február 8-tól 1873. november 8-ig tiszteletbeli szolgabírósegéd volt. 1873. november 8-án megválasztották vármegyei II. aljegyzőnek, s ezt a tisztséget 1877 májusáig látta el, amikor is (május 7-én) megválasztották vármegyei I. aljegyzőnek. Utóbbi hivatalt 1886. október 18-ig töltötte be. Mindeközben, 1874. október 16-án államtudományi államvizsgát tett. 1886. október 19-től 1893 augusztusáig a Kaposvári járás főszolgabírája volt. 1893. augusztus 7-től 1906-ban bekövetkezett haláláig a vármegyei főjegyző tisztét töltötte be. Emellett törvényhatósági bizottsági tag, 1898. január 1-től a Kaposvári Állami Elemi Iskolai Gondnokság elnöke, 1898-ban és 1901-ben négy-négy hétig tanfelügyelő-helyettes, a Somogy Megyei Takarékpénztár igazgatósági tagja, valamint 1903. november 15-től 1904. január 30- ig helyettes alispán is volt. 1906. december 17-én hunyt el, Kaposváron temették el. 16
