Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kaposvári Németh István-szobor történetéből
Kopits János kaposvári származású, budapesti szobrászművész levele dr. Fekete Gyula kaposvári ügyvédhez 8. Budapest, 1937. június 3. Kedves Gyula Barátom! Visszatérve m[últ], h[ó]. 25-ról k[elt]. bjecses], soraidra, az alábbiakban a tervbe vett szoborra vonatkozólag, néhány szaktanáccsal állok szolgálatodra. Hogy némelyek másfélszeres életnagyságú szobrot igényelnek, arra nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy nem a méret, hanem a felfogás teszi a művet monumentálissá. Továbbá a méret és a tárgy között mindig harmóniának kell lenni, vagyis az ábrázolt személy fontosságával, egyéniségével, karakterével összhangba kell lenni. Pl. A Kossuth szobor másfélszeres nagysága az ő világhírűsége, nagy politikai faktor mivoltával meg van indokolva. A nagyatádi Szabó István szobrát Kaposváron ebben a méretben, túlméretezettnek tartom, mert ő mégsem volt, magunk között mondva, olyan nagy kaliberű ember, inkább csak a konjunkturális sodródás vitte ó't arra a polcra, mely e szoborhoz juttatta. Rippl-Rónai szobra, azzal a karikatúra szerű fejjel és azzal a fogpaszta reklámnak való tubust kinyomó angyalkával egész kicsinyes giccs. Ha egy sima álló tégla alakú kőre semmit mást nem tettek volna, mint egy életnagyságú plakettet, sokkal szebb és monumentális lett volna. Ezeket csak egész bizalmasan mondom. Isten mentsen tőle, hogy ezzel valakit megbántani akarnék. Már most Németh István hatást, feltűnést keltő, hiúságmentes, szerény egyénisége egy túlméretezett szoborral karikírozva lenne és semmi harmóniában nem lenne az ő egyéniségével. Második kérdés: mennyi bronz kell egy ilyen szoborhoz? Mikor még a szobor vázlata sincs meg, nagyon hozzávetőlegesen lehetne azt megbecsülni. De ez nem is fontos, ugyanis a bronz szobor elkészítésénél nem a bronz nyers anyaga a legnagyobb és legfontosabb tétel. Ennek megvilágítására leírom, hogy miként készül egy bronz szobor. A bronzöntő a gipszmodellről, melyet a művész megalkotott, készít egy szétszedhető darabformát, mely a szobor negatívja és ennek a negatívnak belsejét, olyan vastagon, amilyennek a bronz öntvény falának lenni kell, kikeni viasszal. Ebbe a viasz üregbe bele szerkeszt egy vas vázat, ami majd a formát tartani fogja. Most a viasszal ily módon kikent és vasvázzal beépített negatív darabforma üregét beönti tűzálló samott anyaggal. így most a szétszedhető negatívban, a gipszmodell helyén egy viaszfelületű samott belsejű, vasvázzal rögzített újabb szobor van. Most szétszedi a darabformát és ott áll a viasz felületű szobor. Ezen most persze meglátszanak még a forma összeillesztési hézagai, ezeket az esetleges egyéb hibákkal együtt át kell viaszban dolgozni. Most bronz szegeket szúrnak bele ebbe a szoborba, hogy a majd rájövő samott réteget rögzítse. A viaszfelülethez hozzá tapaszt különféle vastagságú viasz pálcákat, melyek egyrészt a beömlő bronznak lesznek a befolyó csatornái, másik része pedig a beömlő forró bronz által kiszorított levegő elvezetésére szolgál. Az így elkészített viasz formát, mely teljesen azonos az eredeti gipsz szoborral, most bevonják vastag réteg samottal, téglával körülépítik és erős vasabroncsokkal körül pántolják, hogy majd a beömlő forró bronz nyomását kibírja. Ezek után a formának alágyújtanak és lassú felmelegítéssel először a viaszt kiolvasztják, tehát mindenütt, ahol eddig viasz volt, ott most hézag keletkezik. A lefelé vezető viasz pálcák helyén támadt nyílás lesz a beöntendő bronz befolyó csatornája, a felfelé vezető viasz pálcák helye pedig a levegő elvezető csatorna lesz. A viasz teljes kiolvasztása után, lassan tovább hevítik, a most már csak samottból álló formát, melynek külső burkát a belső samott magtól a beleszurkált bronz szegek tartanak a kellő távolságban. Természetesen egy nagy samott formának a teljes kiégetése hetekig eltart. Most következik a bronznak a megolvasztása, ami óriási grafit tégelyben történik, koksz tűzön. Ha a bronz a kellő folyékonyságot elérte, emelő daruval kiemelik az olvasztó kemencéből 159
