Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kaposvári Németh István-szobor történetéből
Összegzésül megállapítható, hogy jelentősebb, magánkezdeményezésű, magas költséggel járó műalkotást a két világháború közti korszakban közadakozásból Kaposvárott nem lehetett megvalósítani. A város ellenében és pénzügyi segítsége nélkül kivitelezhetetlen lett volna Németh István polgármester szobra. Ennek okai közt említhető, hogy - nagy általánosságban - az 1920-as években nem műalkotások támogatása volt a legfőbb gondja az emberek többségének (részben kivétel a cs. és kir. 44-es gyalogezred emlékműve), illetve a nagy gazdasági válság hatásainak csökkenésével, az 1930-as évek közepétől egyszerre túl sok képzőművészeti alkotásra vártak támogatást, így az egyes művek megvalósításának esélyei kisebb mérvűek lettek. Németh István szobrának felállításában megmutatkozott egy olyan egyéni kezdeményezés, amely az akkori polgármesteren — dr. Kaposváry Györgyön — kívül szinte minden kaposvári lakos egyetértésére számíthatott, így az agilis kezdeményező — dr. Fekete Gyula — ezzel is méltán írta be Kaposvár történetébe a nevét. A szoborral — Ispánki József szobrásszal karöltve - értéket, egész lokálpatrióta tevékenységével pedig „ércnél maradandóbbat” alkotott. Epilógus avagy a szobor(d)öntés „egyelőre elhalasztva” Az emlékművek hivatalos utasításra történt lebontását célszerű megkülönböztetni a spontán vagy politikai okokból gerjesztett népítélet-szerű, mágikus-rituális szobordöntésektól. Utóbbiak esetében egy rítusról beszélhetünk, egy addigi tabu szimbolikus és tényleges megsemmisítéséről. A politikai töltettel rendelkező szobrok ledöntése tehát a hatalmi játszmák, technikák, erődemonstrációk „liturgikus” része. Fontos, jelentést hordozó cselekedet. (A szoborállítás is politikai szándékok megjelenítésére szolgál, a nyilvános tér uralásának egyik eszköze.)81 A megtagadott múltnak még a már ártalmatlan emlékeztetőivel is kényelmetlen együtt élni, sokkal egyszerűbb azokat elbontani, eltüntetni vagy néha idézőjelbe tenni.82 Az II. világháborút követő - Moszkvából vezérelt — ideológiai, politikai és gazdasági átalakítás kaposvári kiszolgálói is igyekeztek a korábbi rendszerre emlékeztető tárgyi és eszmei emlékeket megsemmisíteni. Ennek esett áldozatul a Németh István utca elnevezés is 1952 áprilisában, amikor is az a Beloiannisz nevet kapta.83 (Ezt a határozatot a város másodszori rendezett tanácsúvá válása jubileumát követő évben némileg jóvátette a város kommunista vezetése, amikor a Beloiannisz utcának a Lenin, jelenleg ismét Szent Imre utcától a Virág utcáig terjedő szakaszát Németh István fasorra nevezték át.)84 Majdnem hasonló sorsra jutott Németh István szobra is. Mint a letűnt rendszer képviselőjének szobrát, a volt polgármesterét is be akarták olvasztani és egy bronz mártíremlékmű alapanyagaként felhasználni. Mindezt Rostás Károly, a város akkori első embere indítványozta 1950 nyarán. Az írott forrásokból egyelőre nem világos, hogyan maradt meg mégis a „plebejus” sorból polgármesterré lett Németh István szobra, de 1953-ig a beolvasztása bármikor megtörténhetett volna. Ez év januárjában írta az általam feldolgozott utolsó feljegyzést a szobor beolvasztásáról a Városi Tanács V. B. Műszaki Osztályának vezetője Németh István szobrának eltávolításával kapcsolatban, hogy „egyelőre elhalasztva”.85 81 Sinkó Katalin: A politika rítusai: emlékműállítás, szobordöntés. In György Péter-Turai Hedvig (szerk.): A művészet katonái. Sztálinizmus és kultúra. Bp., 1992, Corvina K., 67-68. p., Potó, 29. p. 82 Potó, 29. p. 83 MNL SML XXIII. 517. Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. 187/1952. (IV. 11.) v. b. sz. határozat: >yA Végrehajtóbizottság egyhangúlag magáévá teszi az M.D.P. Városi Pártbizottság javaslatát, és elrendeli a Németh István utcának Bellóiannisz [sic!] utcára való megváltoztatását. ” 84 MNL SML XXIII. 517. Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. 14/1974. (I. 16.) v. b. sz. határozat: ,A végrehajtó bizottság a Beloiannisz utcának a Lenin utcától a Virág utcáig terjedő szakaszát Németh István fasornak nevezi el. ” 85 MNL SML XXIII. 526. Kaposvári Városi Tanács V. B. Műszaki Osztályának iratai. 3835/1./1951. sz. 153
