Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: Az első kaposvári Rippl-Rónai József-szobrok történetéből
A díszítő szobor megnevezés önmagáért beszél. Politikai, ideológiai töltet nélküli alkotások. Általában ezeket is az „urbanisztikai erővonalak”5 találkozásaiban helyezik el. Az első kaposvári Rippl-Rónai József-szobor a szökőkutas megoldásával részben díszítő, részben emlékmegőrző portréemlékmű jellegűnek mondható. A nagyméretű műalkotások jelentős mecenatúrát igényelnek. A pénzügyi hátteret adó, azaz a megrendelő, lehet egyén vagy települési, illetve állami szerv, intézmény, illetve formális vagy informális társadalmi szerveződés. Az átvevő — aki tulajdonba átveszi a szobrot - azonban mindig a közterület felett is rendelkező helyi hatalmi szerv. Ennek képviselői döntik el, hogy az uralmon lévők érdekeit nem sérti-e az alkotás. A bírálók, azaz a zsűri gyakran azonos az átvevővel. A szakmai zsűri csak véleményét terjesztheti az átvevők, azaz a döntéshozók elé, ami semmire sem kötelezi az utóbbiakat.6 Esetünkben a megrendelő és az átvevő egyaránt Kaposvár Megyei Város polgármestere volt. A szakvéleményt adókat is ő kérte fel. Az átvevő — jelen esetben dr. Kaposváry György polgármester — már az alkotási folyamat elejétől — a témaválasztástól - beleszólt a munkába. Ha nem hatalmi kezdeményezésre és nem közpénzből születik egy szobor, akkor is a hatalmi viszonyoktól függ közterületen való felállítása.7 Ezek a momentumok Kaposvár híres festőművészének emlékszobra kapcsán is kidomborodtak. Forrásadottságok és szobortervek Rippl-Rónai József kaposvári szobrának felállítása időszakából már jelentős mennyiségű irat maradt fenn Kaposvár város irattárában, így erre, valamint Somogy vármegye alispánjának közigazgatási irataira, valamint Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának irataira támaszkodva, a korabeli helyi sajtó segítségével meglehetősen jól fel lehet vázolni az ötlettől a megvalósulásig tartó folyamatot. Ez pedig bepillantást enged abba, hogy egy megyeszékhelyen a két világháború közti időszakban kik és hogyan tudták érvényesíteni művészi ízlésüket, illetve helyi politikai vagy szimbolikus hatalomból fakadó akaratukat. A Képzőművészek Új Társasága 1928-ban Medgyessy Ferenc szobrászművészt megbízta Rippl-Rónai József szobrának elkészítésével. Medgyessy egykor barátja volt a kaposvári festőművésznek. A szobormodell még ugyanazon év őszére elkészült. Az alkotó az erről készült fényképét megküldte a városnak. A tervezésért nem számított fel semmit, az anyagár viszont 5-6000 pengőre rúgott. A városházán nem döntöttek egyből az ajánlatról. Az a gondolat is felmerült, hogy az állam úgy fejezhetné ki legjobban művészetpártolását, ha megvenné a Róma-villát, újabb nevén Rippl-Rónai-villát és ott festőiskolát létesítene.8 Egyik kezdeményezés sem teljesedett ki. Valószínűleg a következő évben kezdődött újabb nagy világgazdasági válság sodorta el mindegyiket. Egyébként Rippl-Rónai József nem idegenkedett azon gondolattól, hogy jeles embereknek szobrot állítsanak. Ezt azt is bizonyítja, hogy a híres kaposvári cigányzenész, Barcza József - művésznevén Simplicius — emlékére ő maga kezdeményezett szoborállítást 1914 elején.9 (Barcza 1913 áprilisában halt meg.)10 1921 májusában még mindig csak terv volt a szoborállítás.11 Az ötlet további sorsa egyelőre nem ismert. 5 Gillo Dorfles: Agiccs. A rossz ízlés antológiája. Bp., 1986, Gondolat K., 75. p., Potó, 18. p. 6 Uo. 7 K. Kovalovszky Márta: Az emlékműszobrászat. Bp., 1978, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 9-10. p., Potó, 20. p. 8 Kaposvárnak ajánlották fel a Rippl-Rónai-szobrot. Új-Somogy, 1928. október 6. 1. p. 9 Simplicius szobrot... Somogyuármegye, 1914. január 11. 4. p. 10 Simplicius meghalt. Somogy vármegye, 1913. április 29. 3. p. 11 Rigó Jancsi kaposvári cigányprímás amerikai regénye. Új-Somogy, 1921. május 19. 3. p. 112
