Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)

Nübl János: Somogyi katonák a "Nagy Háború" első hónapjaiban

A részleges mozgósítási parancs kiadása lehetővé tette a magyar kormány számára, hogy az 1912. évi LXIII. te.30 alapján kivételes hatalmat vegyen igénybe. A Tisza-kormány július 26-tól ez alapján, július 27-i dátummal a részleges mozgósítással összefüggő, „a rendes polgári életet katonai módszerekkel korlátozó”rendeleteket adott ki. A kormányzat az egész országra kiterjedő hatállyal korlátozta és ellenőrzés alá vette a posta-, távíró- és telefonforgalmat. A sajtószabadságot korlátozva miniszterelnöki rendelet tiltotta meg a Monarchia katonai intézkedéseinek közlését. Az igazságügy-miniszter elrendelte az előzetes sajtócenzúrát, amelynek értelmében az időszaki lapokat terjesztésük előtt 3 órával, egyéb sajtóterméket egy héttel megjelenésük előtt a területileg illetékes királyi ügyészséghez be kellett szolgáltatni, hogy „a hadviselés érdekeit veszélyeztető híreket”& cenzúrázással megbízott hatóság ki tudja törölni.31

Az általános mozgósítás kihirdetése napján a miniszterelnökségi sajtóiroda vezetője felkérte a törvényhatóságok vezetőit, figyelmeztessék a helyi hírlapok szerkesztőit, hogy a hadi események közzétételekor csak a sajtóirodától kapott közleményeket használhatják fel. Mivel az utasítást „egyes vidéki lapok” nem tartották be, augusztus 18-án bizalmas levélben maga a miniszterelnök szólította fel cselekvésre a főispáni kart. Gróf Tisza István ismételten felhívta a figyelmet, hogy a hadviseléssel kapcsolatos híreket (hadműveletek, ellenséges csapatok kártételei, katonai vasúti szállítások, veszteségek) és a közönség körében nyugtalanságot vagy izgalmat keltő hátországbeli információkat (járványok, infláció, pénzintézeti összeomlások) csak a miniszterelnökségi sajtóiroda, a Magyar Távirati Iroda és a Budapesti Tudósító közleményeiből vehetnek át a hírlapok. A kormányfő határozott fellépést követelt, s a szabályozás ellen vétő lapok működésének felfüggesztésére utasította a főispánokat. Makfalvay Géza a miniszterelnöki felszólítást azonnal közölte a vármegye területén megjelenő hírlapok szerkesztőségeivel.32

Az intézkedésnek hála, a vármegye két napilapjának címlapján az általános hadi helyzet bemutatásaként a főispáni hivataltól átvett távirati jelentések álltak. A belső oldalakon viszont megjelentek a személyes harctéri tudósítások is. A frontról írt katonaleveleket a hozzátartozók vitték be a szerkesztőségekbe, sőt egyesek kifejezetten a kiadóhivatalokba címezték beszámolóikat. Meg kell jegyezni, hogy a fronton lévők levelezését a katonai cenzúra felügyelte, így a szélesebb nyilvánosság elé kerülő levelek (ún. nyílt levelek) lényegében propagandacélokat szolgáltak. Természetesen a hátországba került sebesültek élménybeszámolói is megjelentek a hírlapokban. Ezek a híradások a cenzúra miatt csak a levélíró/elbeszélő rendfokozatát említették, a közlésekben a hadműveleteket érintő megjegyzések és földrajzi nevek nem jelenhettek meg. Természetesen, ha a közzététel már nem befolyásolta a hadi helyzetet, a tudósítást nem kellett cenzúrázni, s ezért jelentek meg a visszaemlékezések több hetes késéssel az újságok hasábjain.

1914 nyarán a lelkesedés és a büszkeség áthatotta a sajtót. A katonák hősiessége, a somogyi virtus tiszteletet parancsolt, a vármegye eggyé vált harcoló fiaival, s az egekig szökött a somogyi önérzet: :yA sabáci hőstettben a kaposvári 44. gyalogezred vitéz katonáinak jutott az oroszlánrész. Legelöl harcoltak az elszánt, halált megvető, derék somogyi fiuk.”33 34

A Szabács környéki harcokban „vérüket hullajtó kaposi 44-esek”33 közül került ki a Kaposvárra érkező első sebesültszállítmány is. Augusztus 26-án délután 24 („2 kaposvári és 22 vidéki somogyi illetőségű”) sebesült katona „vétetett fel”a vármegyei közkórház kórtermeibe.35

30 1912. évi LXIII. törvénycikk a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről.

31 Galántai József: A háborús állam. A „kivételes hatalom” kodifikálása és alkalmazása 1914-16-ban. In Pölöskei Ferenc—Ránki György (szerk.): A magyarországi polgári államrendszerek. Budapest, 1981, Tankönyvkiadó, 201-202. p.

32 A főispán az alábbi 10 újság szerkesztőségének küldte el utasításait: Somogyi Hírlap (napilap), Somogyuármegye (napilap), Somogy, Somogyi Kisgazda, Nagyatád, Délsomogy, Csurgó és Vidéke, Szigetvár és Vidéke, Tabi Újság, Felsősomogy. MNL SML IV. 401. a. Somogy vármegye főispánjának bizalmas (elnöki) iratai. 36/1914. sz.

33 A diadalmas 44-esek. Hogyan harcoltak Sábáénál? Somogyi Hírlap, 1914. augusztus 18. 2. p.

34 Kaposvári zászló a sabáci váron. A 44-esek hősi támadása. Somogyvármegye, 1914. augusztus 19. 1. p., Kaposvári 44-esek a sabáci csatában. Somogyvármegye, 1914. augusztus 19. (Rendkívüli szám.) 1. p.

35 Sebesült katonák Kaposváron. Somogyi Hírlap, 1914. augusztus 27. 3. p., Az első sebesültszállítmány Kaposváron. Somogyvármegye, 1914. augusztus 27. 2. p.

104