Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Récséi Balázs: Kaposvár az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás, a köz- és magánépületek kimutatása mellékletének tükrében
városrendezési, utcanyitási okokból bontották le. Emlékét a helyén nyitott Anna utca elnevezés őrzi. Szent Annára valószínűleg az 1842—43. évi felújításakor keresztelték át a kápolnát, amikor tornyot is építettek hozzá. A Kapós-hegyi kápolna alapkövét 1776-ban áldották meg. Többszöri javítás után 1835-ben a fatomyot téglára, a fazsindelyt cseréptetőre cserélték. Ennek ellenére 1871-ben is tatarozni kellett.32 Az Ivánfa-hegyi kápolnához később tornyot építettek, amely ma is áll. A napjainkban álló Róma-hegyi kápolna az összeírást követően több mint harminc évvel később épült. Az 1860-as évek elején emelt zsinagógát 1906-ban bővítették, de a hívők tömeges és többnyire végzetes deportálása után 1945-öt követően, állapota rohamosan romlott, így 1980 nyarán robbantással lebontották.33 Az 1870. év elején a megyeszékhely egyetlen kétemeletes épülete az 1828-1832 közt emelt Fő utcai megyeháza volt. ,A közjónak” homlokzat-feliratú klasszicista hivatali épület meghatározó városképi jelentőséggel bírt és bír a jelenben is. Mint fentebb is látható, a „kis megyeháza”, azaz a levéltár akkor még egyemeletes épületét is hozzászámítva a megyeháza 117 szobát” foglalt magában. Ezeken kívül tíz konyhával, hét kamrával és tíz pincével is rendelkezett. Ekkor 11 tisztviselő lakott itt 21 családtagjával és 12 cselédjével. A megyeháza telkén 7 istálló állt rendelkezésre. A megyei kórház 2012-ben is álló első épülete 1846-ra készült el.34 Az egyemeletes, 26 szobás” egészségügyi intézményben 1870-ben 3-3 konyha és kamra kapott még helyet, emellett egy félszer és 2 istálló tartozott hozzá. A Széchenyi téren lévő új városháza építése 1867. szeptember 2-án kezdődött.35 Eddigre a régi városháza meglehetősen szerény és avult állapotba került és szűknek is bizonyult. Az egyemeletes épületet 1870-ben tíz szoba, 2 konyha, egy kamra alkotta. Hozzátartozott még egy-egy pajta, fészer és istálló. A házat egy hivatalnok lakta 5 családtagja és 2 cselédje társaságában. Ezt az épületet, amelyről Langsfeld Mór jóvoltából már fényképünk is van, a századfordulón bontották le és újat, nagyobbat, a ma (2012) is álló városházát építettek a helyére 1902—1903 folyamán.36 A térre is néző, de bejárata miatt a Fő utcához számító, 1812-ben átadott gimnáziumi épületet 1863-1864 során felújították és egyemeletessé bővítették. Az 1870-ben 15 „szobával” rendelkező épületben négy bolt is működött és hét pince tartozott hozzá. Az iskolaépületben négy itt dolgozó személy lakott hét családtagjával és egy cseléddel. A Fő utca elején álló, 1832-ben épült, ,A haza kis polgárainak" feliratú városi iskola nyolc szobából”, egy-egy konyhából, pincéből, fészerből állt, valamint egy istálló tartozott hozzá. Az aggápolda az 1870-ben még a mezőváros és egyben a Fő utca keleti vége felé eső részen állt. Itt 1807-es átadásától eleinte 12 személyt tudtak ellátni. Az egyemeletes épületben 6 szoba, egy-egy konyha és kamra kapott helyet, valamint hozzá tartozott egy pince is. „Szolgálati lakásban" egy fő lakott. Rajta kívül 25-en éltek benne, valószínűleg mind ápolásra, gondozásra szoruló idősek. A városi tulajdonban lévő két téglavetőnél és a Vásártéren álló épületekben élő 11 család összesen 52 lelket számlált. A települési tabella házszintű kimutatását összevetve a járási összesítővel sajnos számos eltérést tapasztalhatunk. Például a járási tabella Kaposvár sorában 3 kétemeletes lakásra szolgáló ház van feltüntetve, viszont ilyen ekkor csak egy, a megyeháza volt. Ezt támasztja alá a települési tabella is, valamint egyéb források.37 A téves adatot továbbvitték egészen a megjelent kötetig.38 A magánépületekről A számba vett 630 kaposvári ház 96,82%-a magántulajdonban volt. A 610 házból 603-ban laktak, összesen 6185-en. A hét lakatlan közül, ami az összes magánépületnek mindössze 1,1%-át jelenti, 32 Hoss i. m. 85-86. p. A monográfia a másik két kápolnát nem említi. 33 Récsei Balázs: A Somogy megyei zsidó hitközségek dualizmus kori történetéből. In Újrakezdések. Zsidósors Somogybán. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2005. 92. p. 34 Zádor i. m. 141. p. 35 Uo. 163. p. 36 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése 1425-1925. Kaposvár, 1925.38. p. (a továbbiakban: Bereczk i. m.) 37 Pl. Bereczk i. m. 38 Az 1870. év eleji népszámlálás 563. p. 60
