Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Récséi Balázs: Kaposvár az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás, a köz- és magánépületek kimutatása mellékletének tükrében
KAPOSVÁR AZ 1870. ÉV ELEJÉN VÉGREHAJTOTT NÉPSZÁMLÁLÁS, A KÖZ- ES MAGÁNÉPÜLETEK KIMUTATÁSA MELLÉKLETÉNEK TÜKRÉBEN RÉCSElBALÁZS Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás, haszonállat- és épületösszeírás Somogy megyei részének kéziratos települési, járási és megyei szintű tabellái szinte hiánytalanul megmaradtak a Somogy Megyei Levéltárban.1 Feldolgozásuk során előkerült - az akkor még mezőváros - Kaposvár utca, illetve házszintű épület-kimutatása is a bennük lakók létszámadataival együtt.2 Ez a forrás a város történetének azért is figyelemre méltó dokumentuma, mivel ezekből az évekből kevés adattal rendelkezünk, illetve csak néhány ábrázolás ismert. Az 1870-ben álló épületeket - néhány kivételtől eltekintve - már régen lebontották. A házösszeírás egy olyan állapotot rögzített, amely a következő évtizedekben fokozatosan gyorsuló tempóban átalakult, illetve eltűnt. Somogy megye székhelytelepülésének dualista korszakba eső fejlődését az is jelzi, hogy az alább vizsgált időpontban Kaposvár jelen lévő népessége még alig több mint 6 és félezer fő volt, amely 1910-re közel négyszeresére, több mint 24 ezer főre nőtt. A mezőváros 1873 januárjában nyerte el ismét a rendezett tanácsú város jogállást, tehát egy olyan időpontban készült az 1870. januári ,házleltár", amely egy fontos korszakhatár a település történetében. Emellett ez az épület-összeírás olyan iparosodás előtti helyzetet is vázol, amikor Somogy megyeszékhelye még nem rendelkezett vasúti összeköttetéssel. A Dombóvár-zákányi vasúti szakaszon lévő kaposvári állomásra csak 1872 augusztusában futott be az első mozdony. Az ekkor átadott vaspálya azóta determinálja a város épített környezetének alakítását. A 31 oldalas összeírás alapján, amely Kaposvár mintegy 630 épületére és lakóira terjedt ki, számos megállapítás tehető és sok szempontból teszi elemezhetővé a települést. Terjedelmi okokból jelen írásban csak néhányat érinthetek. Emellett külön figyelmet szentelek az írott forrás létrejöttének, amely számos értékes adalékkal szolgál. A tanulmány után pedig magát a házösszeírást közlöm szöveghűen és megközelítően formaimén. A fórrás létrejöttének előzményei Az 1870. év elején tartott népszámlálás, épület- és haszonállat-összeírás a magyar statisztika és a történeti statisztika forrásai között mérföldkőnek számít, mivel ez az első hivatalos olyan magyar népszámlálás, amely hazai kormányzati kezdeményezésre jött létre. Az Országgyűlés az 1869. évi III. törvénycikkben rendelkezett erről a népszámlálásról és összeírásról.3 Határnapjának, azaz eszmei időpontjának 1869. december 31-ét jelölték meg, tehát az e napon fennálló állapotot kellett számba venni. Ä gyakorlatban a számlálást 1870. január 3. és 15. közti időszakra próbálták korlátozni. A Magyar Korona országaiban 1869 végén hivatalosan 17 331 községet tartottak számon. Ezek összeírt adatsorai köteteket töltöttek volna meg, amelyek tetemes költséget igényeltek, ezért a községsoros közléstől eltekintettek, csak összesített országos, törvényhatósági, illetve járási szintű adatokat közöltek.4 Somogybán 316 települést különítettek el az összeírók. A népszámlálási kötet Somogy megyét összesítő részében 44 mezőváros, 274 falu és 195 puszta, telep stb. szerepel.5 Tehát a kötetben megadott településszám (44 + 274) 2-vel több az eredeti összeírási tabellákban szereplőktől! 1 Lásd! Rácséi Balázs: A Somogy megyei települések haszonállat-állománya az 1870. év elején végrehajtott összeírásban. In Somogy megye múltjából. 40. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2011. 41-57. p. 2 Házankénti, egyedi rovatos tabellák Somogybán csak négy településről, ill. településrészről maradtak fenn: Antalfalu, Inke- Fazekasdencs puszta, Tótszentgyörgy, Tótújfalu. 3 Magyar Törvénytár. 1869-1871. 4. p. 4 Az 1870. év eleji népszámlálás. 5 Az 1870. év eleji népszámlálás 12. 51
