Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Gáspár Ferenc: Az első körorvosi hálózat kiépülése Somogyban
egészségügyi bizottságokat hoztak létre. Meghagyták a korábbi megyei és a járási orvosi szervezeteket, a megyei physicusi (Komitátsarzt) és járásorvosi (Besirksarzt) tisztségeket, utóbbit hangsúlyozottan ideiglenes kinevezési jelleggel. A lakosság orvosi ellátásának elégtelensége miatt elérte a helytartósági Ständige Sanitaets- commission, hogy a kormány Magyarország területén elrendelje a kör- és községi orvosi intézmény bevezetését. Meg kell említeni, hogy ilyen rendszer akkor még az osztrák tartományokban sem működött.9 A tehetősebb községeknek külön községi orvost, a kisebbeknek egészségi körbe tömörülve kellett orvost (Sanitätsgemeinde) alkalmazniuk. Az 1850-es katonai népszámlálást követően Somogy közigazgatási területe az 1832 óta érvényes hat járásról hétre változott. A közigazgatás átszervezésével meghatározták a járások lakosainak számát (30-34000), ezen belül 6000 fős körzeteket terveztek létrehozni. Megszabták az orvostartás díját. A javadalmazás készpénzben, lakáspénz (lakbér), fuvarátalány vagy előfogati díj, fa- és egyéb természetbeni juttatásból állt. A járásorvos része a rendszernek, de hivatali teendőiért külön díjazásban részesül. A közigazgatási egységbe egy-egy járásorvos, okleveles bába, gyógyszertár és gyógyszerész tartozott.10 Somogybán vontatottan haladt a körök kialakítása. Közrejátszottak ebben a megyei physicus személye körüli rendezetlen helyzet,11 és az időről időre megjelenő járványok, amelyek elleni küzdelem mellett a szükséges (közigazgatási) intézkedések végrehajtására nem maradt sem erő, sem pedig kellő elszántság. A helyzet a Mohácsról Kaposvárra kerülő Wehle Ferdinánd megyei főorvosi kinevezését követően, 1855-től vett gyökeres fordulatot.12 Nagy segítséget jelentett, hogy a Helytartótanács új közigazgatási térképet adott ki, amelynek használatát a vezető orvosok számára kötelezővé tettek. Ennek alapján végezte Wehle a körök kialakítását a központi közigazgatási gyakorlatnak megfelelően, a körjegyzőségek keretében, közel azonos lélekszám és a közlekedési lehetőségek figyelembe vételével. Ragaszkodott az orvos lehető leggyorsabb elérhetőségéhez, amely miatt néhány esetben a közigazgatási határokat figyelmen kívül hagyta, ezzel későbbi vitákat és korrekciók szükségességét generálta. Első ízben rendelte el a lakosság nyilvántartását korosztályonként is.13 A helytartósági rendelkezés leszögezte, hogy az alsó fokú egészségügyi ellátást teljes egészében a községeknek kell biztosítani, egyúttal utasította a megyefőnököket a szervezés megindítására és a szerződések megkötésére. Ennek nyomán összehívták a községi elöljárókat és az uradalmak képviselőit, tájékoztatták őket az orvostartás költségeinek fejkvóta alapján történő megállapításáról és annak közadók módjára történő behajtásáról. Az uradalmak szembesültek vele, hogy nem képeznek külön statust, bár orvosaikat megtarthatják, ám ezzel még nem mentesülnek a közös teherviselés kötelezettsége alól, mert a megválasztandó körorvos, mint hatóság jelenik meg, amivel az uradalom alkalmazottjai is működési körébe tartoznak. Somogy azon ritka megyék közé tartozott, ahol a községek uradalom köré történő telepítés révén alakultak, így minden községnek volt uradalma, amely képes volt az orvost eltartani. Az ellenállás általános és nagymértékű volt. Az uradalmak képviselői azzal érveltek, hogy a rendelkezés nem érvényes rájuk nézve, mert nem a királytól származik. A községi elöljárók függő helyzetük és tiltakozási lehetőségük hivatali esküjük korlátozta csorbulása miatt még nehezebb helyzetbe kerültek. Tény, hogy a szerződések megírásakor figyelmen ldvül hagyták a nagybirtokok és pusztáik olyan igényét, hogy a betegeik kezeléséről maguk kívánnak rendelkezni. Ezt a kívánságukat valóban nem lehetett elfogadni, mert elsősorban járványok, de más közterhet jelentő 9 Csehország, Dalmácia, Galicia 1854-ben, az olasz tartományok 1858-ban vezették csak be. 10 A népszámlálást, amelyet az osztrák katonaság hajtott végre, 1850 nyarán kezdték el, de csak a következő évben sikerült befejezni. Kiteijedt a népességi, nemzetiségi és felekezeti adatok felvételére is. Érdekességként megemlítem, hogy az Erdélyre vonatkozó részét az Országos Levéltárban megtalálták (1974) és Dávid Zoltán által történt feldolgozása nyomán 30 sokszorosított példányban megjelentették (1983), de irredentizmusra hivatkozva bevonták. Újabb kiadása 1994-ben jelent meg. 11 Csorba József lemondott, Pestre költözött, a kijelölt utód nem kívánta elfoglalni a hivatalt. 12 Wehle Ferdinánd (1820. augusztus 20., Reichenau-1860. április 14., Kaposvár) a méltatlanul feledett, szudétanémet származású, igaz magyarrá lett orvosról bővebben Gáspár Ferenc: A kaposvári kórház története, 1849-1870. In Mélyfúrás. Kaposvár, [2013] 7-42. p. (Örökség Kaposi Kiskönyvtár 41.) 13 BMKGY Heilwesen A-C. 236/1856. Az orvosi körök kialakításának általános elveit közli az 1854. március 4-én 1518. számon kiadott rendelet alapján a Z. 1225 és a Z. 14 646 számú kerületi utasítás. 35
