Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Aradi Gábor: Tolna megyei turisztikai mozaikképek és vendéglátás a Rákosi-korszakból
A sportturizmus kategóriába soroltam az 1956 júniusában rendezett őcsényi ejtőernyős és repülőmodellező bemutatót. A nézők 15 szekszárdi fiatal ejtőernyős ugrását láthatták. Bemutatót tartott a szekszárdi modellező klub is vitorlázó, műrepülő és motoros modellekkel. Az újság arról is tudósított, hogy megmutatták a nézőknek azt a 2,5 köbcentiméteres motoros gépet, ami néhány nappal azelőtt „ megszökött„Szökése” közben mintegy 2500 méter magasra repült és csak Sióagárdon találták meg. Ezzel a teljesítménnyel megszerezte a III. fokozatú aranyjelvényt.77 Vendéglátás Az utazóközönség (ugyanúgy, mint az egész társadalom) ellátása a szigorú tervgazdálkodás és takarékosság ellenére is akadozott. Mindezen szigorú rendeletek sokaságával igyekezett segíteni a központi hatalom. A belkereskedelmi miniszter 1951-ben arra kötelezte az Utasellátó Vállalathoz árut szállító kereskedelmi egységeket, illetve az azokat felügyelő tanácsokat, hogy a rendelések elbírálásánál ne az egyes települések lélekszámát, hanem a speciális rendeltetést és feladatot vegyék figyelembe. Hiszen a kisebb vasútállomásokon is az utasok létszáma akár az ezres számot is elérhette, s ha az elosztó vállalat a kisebb lélekszámra küldött árukeretet, az hamar elfogyhatott, és gyorsan áruhiány és ellátási zavar alakult ki, amelyen csak hosszú utánjárással lehetett úrrá lenni. Márpedig ez nem engedhető meg a körlevél indoklása szerint, mert az utasellátók ellátása fontos politikai kérdés. Itt, ahol a dolgozók tízezrei fordulnak meg, az áruellátás hiányosságait a belső és külső ellenség azonnal kész felhasználni.78 Külön megszervezték a látogatók ellátását is. Az 1953. évi Tavaszi Vásáron a Tolna Megyei Vendéglátó Tröszt 110 dolgozója készült a vendégek kiszolgálására. A tröszthöz tartozó dombóvári vendéglátó vállalat egy sörkertet, a bonyhádi egy cukrászdát állított fel erre az alkalomra. A vásárra 16 hektó bort, 70 hektó sört és húsz mázsa fagylaltot szállítottak. Ezen kívül több mint 12 000 Ft értékű cukrászsütemény, 15 ezer forint értékű bábos áru, és nyolcezer darab szendvics, tízezer forint értékű meleg étel készült és vidám népzene várta a vendégeket.79 A paksi vendéglátó vállalat 1953 nyarán bevezetett egy „újítást”. „Figyelem! Magad javára légy figyelmes! Csak blokk ellenében fizess! Elvtársaid becsülete érdekében tartsd be a rendeletet. Ezen keresztül elkerüljük annak lehetőségét, hogy meggyanúsítsuk felszolgálóinkat árdrágítással, csalással. A felszolgálótól kérd minden esetben a másolatos blokk eredetijét. Vezetőség." Hogyan reagál erre az újságíró: „Ez a paksi csodabogár, amely »újításként« született meg valamelyik pihent vezető agyában, egy épületes marhaság, amely durván tapintatlanul, a dolgozók emberi méltóságának teljes figyelmen kívül hagyásával hozza a vendégek tudomására azt a »szenzációt«, mert így biztos, hogy a felszolgáló személyzet nem csapja be őket.”80 Jelentős beruházásokat tervezett, illetve valósított meg 1954-ben a Tolna megyei Vendéglátóipari Tröszt. Pakson egy 300 fő befogadására alkalmas nyári cukrászdát és kerthelyiséget kívánt nyitni a Duna partján, a pécsi műút mellett. Szekszárdon a kórház előcsarnokában büfét adott át a forgalomnak. Simontornyán bővítette a meglévő éttermet. A bőrgyár mellett, az út mellett falatozó kezdte meg működését. Bonyhádon bővítette a meglévő büfét. 30 000 forintos beruházással új étterem nyílt a Garay téren lévő Fűszért központi raktárban. Emellett külön eszpresszót is létesített. A Népbüfé is új berendezést kapott 80 000 forintért.81 77 TN. 1956. jún. 15. 1. p. 78 MNL TML TMT VB KO 24719/1951. 79 TN. 1953. máj. 31. 7.4. p. 80 TN. 1953. júl. 19. 7. p. 81 TN. 1954. márc. 16. 1. p., okt. 31. 4. p. 203
