Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Aradi Gábor: Tolna megyei turisztikai mozaikképek és vendéglátás a Rákosi-korszakból
maradtunk le a versenyben. Bencze János tengelici pajtás 6 és fél kilót, Pfaff Márton teveli pajtás 4 kilót,...” szedett fel magára. A csillebérci tábori konyha kínálata átlagban 2 kilós súlygyarapodást eredményezett.25 Ezek után érthető, hogy sok szülő, kiknek gyermekei ezekben a táborokban tölthették vakációjuk egy részét, őszintén írhatott olyan sorokat, melyek az alábbi idézetben olvashatók: .Érzi, tudja [a fiam], hogy őreá és százezer pajtására egy milliós nemzet dolgozó népe vigyáz. Érzik ők, hogy őértük dübörög a traktor és suhog a kasza [... ] azért, hogy életük szebb és boldogabb legyen, mint a miénk volt. ”26 A vadászat is ebbe a turizmus csoportba sorolható. 1945-től a vadászati jog az államé lett. Felosztották az országot 3000 ha-t meghaladó vadászterületekre. A Rákosi-korszakban szinte teljesen megszűnt a bérvadászat, csak a vezető politikusok, pártemberek és azok vendégei vadászhattak az állami vadászterületeken.27 A vadászat gyakorlását azonban nemcsak az ebben az időszakban hozott szigorú szabályok akadályozták. Vadásztöltényt hivatásos vadászok, illetve azok a vadászok kaphattak, akik a MAVAD28 vagy az Erdőgazdasági Üzemi Központ részére apró vadat adtak át. Darabonként 3, később 4 töltényt lehetett kapni készpénzfizetés ellenében. Szükség esetén a megyei vadászati előadó utalvány ellenében is adhatott lőszert.29 További problémát jelentett a lőszerhiány. Miután a vadászati lőszergyártást is államosították 1949 novemberében, a sportszer és játékáru nagykereskedelmi vállalat csak gyári ládákban szállíthatott lőszereket. A kiskereskedelemből azonban a ládák akadozva érkeztek vissza, ezért a gyárak már 1950-ben, de különösen az 1951-es vadászati évben panaszolták, hogy a szállítási kötelezettségeiknek a ládahiány miatt nem tudnak eleget tenni.30 Kulturális turizmus Ehhez a turizmuscsoporthoz tartozó események az ötvenes évek elején a Szovjetunió kultúrpolitikájának másolását mutatta, illetve a szocializmus és/vagy a kommunizmus építését szolgálta. Az első megállapítást alátámasztó példa Bonyhádhoz kapcsolódik. A Völgység fővárosában épült 1951-ben az újságcikk szerint az „ország második legjobban megvalósított bábszínháza, mely a világhírű szovjet bábművész Obrancov nevét veszi fel. A technika minden vívmányával felszerelt lesz. Állandó műsort fog adni, már most kidolgozták januárig a műsorterveket. Szeptember elsején lesz a megnyitási ünnepség. A nyitó előadás a leghíresebb szovjet bábjáték lesz. Egész Bonyhád dolgozó népe nagy érdeklődéssel tekint a bábszínház működése elé, mely kultúrforradalmunk újabb hatalmas győzelmét fogja bizonyítani...”31 A bábszínház későbbi sorsáról vagy működéséről nincs adat. Ugyancsak 1951 szeptemberében Szekszárdon Berki Mihályné elvtársnő nyitotta meg ünnepélyes külsőségek között a Megyei Filmhetet. Beszédében többek között arról szólt, hogy a filmhét újabb nagy győzelem a kultúrforradalom terén, mely nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. Szekszárdon a Szabad Ifjúság filmszínházban a „Gyarmat a föld alatt” c. filmet mutatták be.32 A bonyhádi moziba látogatókat „Célunk, hogy a mozi második otthona legyen a dolgozóknak" transzparens fogadta.33 25 TN. 1954. aug. 7. 4. p„ 1955. ápr. 2.4. p. 26 TN. 1952. júl. 29. 4. p. 27 www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.phpPdU50/7_eloadas.ppt 28 MAVAD: Magyar Vadtenyésztő Kiviteli és Kereskedelmi Rt.-ként alakult 1934-ben. A vizsgált időszakban állami vállalatként működött. 29 MNL TML TMT VB Kereskedelmi Osztályának (KO) iratai. 24370/1951. 30 MNL TML TMT VB KO 24059/1951. 31 TN. 1951. aug. 29.3. p. 32 www.port.hu > Mozi. fekete-fehér, magyar filmdráma, 110 perc, 1951. Rendező: Makk Károly, Szemes Mihály. A film a proletár-hatalomátvétel egyik sémáját rögzíti: akadozó termelés, gyilkossági kísérlet, a motiváció: amerikai imperialista uszítás, szabotázs. Az Államvédelmi Hatóság azonban éber, a szovjet szakember - egykori hős katona - segít, s a magánvállalat végre nemzeti vállalattá alakul. 33 TN. 1951. szept. 13. 3. p. 197
