Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)

Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Aradi Gábor: Tolna megyei turisztikai mozaikképek és vendéglátás a Rákosi-korszakból

hétig jutalomként ingyenesen egyéni dolgozó parasztok, akik megfogadták, hogy ezután is példaadóan teljesítik a begyűjtési feladatokat. A parasztok meglátogatták a szénbányát is és ,látták a bányászok nehéz munkáját’’.8 Ezen utóbbi újságírói megjegyzés (de a későbbi idézet is) a munkásosztályvezető szerepét hivatott hangsúlyozni, illetve bizonyítani. E megjegyzéshez még az is hozzátehető, hogy a beadási kötelezettség nem teljesítése, illetve abban akár minimális elmaradás is könnyen „eredményezhetett” kényszermunkát.

A következő hír már Tolna megyei témával foglalkozott. A 78/2. sz. Építőipari Vállalat a dolgozóinak az első negyedévben tíz üdülőjegyet adott ki, melyek számát a második negyedévben megkétszerezte. Ebből a keretből üdülhetett Siófokon a Bakos ács-brigád négy tagja is, kiket üdülőjeggyel jutalmaztak kiváló munkájukért. Tervüket 160 százalék felett rendszeresen túlteljesítették. A vállalat éjjeli őrét Hévízre küldték üdülni.9

Hévízen töltötte 3 hetes szabadságát a Simontornyai Bőrgyár egyik dolgozója is. ,Jtlőször volt üdülőben életében, pedig már 35 éve dolgozik.’’,Amikor aztán Hévízre küldték üdülni, nehezen bár, de »kötélnek állt«.’’ Ott gyakran kérdezte egyik üdülőtársától, egy pécsi bognársegédtől, hogy „Be szabad ide menni?’’, amikor először mentek a társalgóba, fürdőbe, az ebédlőbe. „Hogyne lehetne, - szólt egyszer közbe a gondnok, hiszen itt minden a maguké, vendégeké." Az első napok után hamar megszokta még a „süppedő szőnyegeket’’ is, amire először szintén nem mert rálépni. „Gyakran beszéltünk ott arról, tudják azok a gazember urak, hogy mi a jó. De most már minden a miénk, munkásoké.” - mondta a simontornyai munkás. ,Az országban évente többszázezer dolgozó tölti a szabadságát az ország legszebb vidékein lévő üdülőkben. Németh Lajos, aki a múltban mégfizetéses szabadságot sem kapott, csak a felszabadulás előtti utolsó években hat napot évenként, 54 éves korában megismerhette az üdülés szépségeit is. ” A cikk még az alkotmány 46. § -a 1. bekezdésének egy részét is idézi: ,A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és az üdüléshez való jogát. ” A paragrafus még így folytatódik: „Ejogot a Magyar Népköztársaság a törvényes munkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozó üdülése útján valósítja meg. ’’ A deklaráció szentesítette azt a diszkriminációt, melyet a Bákosi nevével jellemzett politikai erő már korábban is bevezetett a szovjet megszálló hatalom hathatós támogatásával. E szerint a pihenéshez és az üdüléshez való jog kizárólag a „dolgozókat” illette meg. Azok az állampolgárok pedig, akik nem tartoztak a dolgozók „elit” táborába, jobb esetben csak munka nélkül maradtak, rosszabb esetben magyar vagy a szovjet koncentrációs táborokban „üdülhettek”. Sajnos sokan közülük az életükkel fizettek ezért a táboroztatásért.10

A dolgozók boldog pihenését filmen is bemutatták. 1953 nyarán Szekszárd mozijában vetítették az Angyallal nyaraltam című szocreál stílusban készült csehszlovák játékfilmet.11 A vígjáték a dolgozók nyári üdülését ábrázolja. Az üdülés alatti formálódó emberi kapcsolatok mellett arról is képet lehet kapni, hogy a dolgozók (bányász, villamos vezetőnő, villamos ellenőr, ezermester) miután észreveszik, hogy az üdülőhelyen élő gyermekek napközi otthona használhatatlanná vált, rögvest összefognak és társadalmi munkában helyreállítják az épületet.12

Habár a korszakban elsősorban a csoportos üdültetést támogatták központilag, nem szűntek meg teljesen az egyénileg szervezett üdülő utak. Ezt bizonyítja az, hogy a szekszárdi MAVAUT különjáratot indított a nyári időszakban Siófokra. Ennek visszaindulását a badacsonyi és a tihanyi hajójáratok beérkezéséhez igazította.13

Azok számára, akiknek nem jutott üdülőjegy, megmaradt a lakóhelyen lévő fürdő, strand.14 Ezzel kapcsolatban is találunk híradást a megyei napilapban. Igaz itt a szekszárdi népfürdőről egy negatív jelenség alapján lehetett olvasni. Egy fürdővendég felháborodott hangú levelet írt a Tolna

8 Tolnai Napló (a továbbiakban: TN) 1953. jan. 31. 2. p.

9 TN. 1953. máj. 26. 3. p.

10 TN. 1955. aug. 19. 4. p.; Rehák, 85. p.

11 TN. 1953. júl. 3. 4. p.

12 A film rendezője Borivoj Zeman, az Angyal alakítója Jaroslav Marvan. A film különben része az Angyal-sorozatnak, melynek főhőse „egy bájosan dohogó prágai villamoskalauz’', www.filmvilag.hu/xista_frame

. php?cikk_id=6861

13 TN. 1951. jún. 23.4. p.

14 Ebben az időszakban kezdődnek azok a medenceépítési programok, beruházások - ezek egy része ma már nincs használatban -, melynek révén a kisebb településeken is lehetőség nyílt fürdőzésre, strandolásra. 1952-ben a megyei tanács építési osztálya külön hitelkeretet állít be a fürdőfejlesztésre. (1952. ápr. 21. Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára (M N L TM L)

195