Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Kiss Norbert Péter: Irodalmi emlékek a Somogy Megyei Levéltárban
Szentgyörgyön teológia tanár, amikor a rend kormánya az 1863/64. tanév befejezése után Memyére rendelte el Domay István [jószágkormányzó] munkatársául. Domay haláláig mint segédkormányzó, azután számvevő, 10 esztendeig mint pénztáros és számvevő, végül csak mint pénztáros működött. Domay meghalt 1885. jan. 19-én. Utána ugyanazon esztendő febr. 10-én jószágkonnányzóvá nevezték ki. [... ] Előrehaladt kora miatt bölcs önismerettel 1888. októberében félreállt, hogy fiatalabb erőknek adja át a vezetés terhes és felelős feladatát. Tatára vonult nyugalomba sott is halt meg 1893. május 24-én. ”26 A mű szerzője ismeretlen. A műfaj, ahogy a címben is megjelölik, pásztorjáték. A szöveg abba a hagyományba íródik bele, amelyet az antikvitásban a ma már csak töredékekből ismert szicíliai népi pásztori költészet, Theokritosz idilljei, Vergilius eklogái képviseltek, s a későbbiekben is népszerű műfaj maradt, bár jellemzői változtak az idők folyamán. A XIX-XX. században a pásztorköltészet27 szinte teljesen eltávolodott a gyökerektől, s csak formailag őrizte meg az ókorból örökölt hagyományt (gondoljunk például többek között Radnóti Miklós eklogáira). Az idilli költészet egyik változata a pásztorjáték,28 melynek formája a párbeszédekre osztott vergi- liusi ekloga. A dialogikus formán és a theokritoszi agón-jellegen kívül (pásztori vetélkedés, dalverseny) a pásztorjáték a szereplők neveit (Mopsus, Corydon, Tityrus stb.) és a helyszínt (a békés Árkádia erdős- lankás tája) vette át. A XVIII. században a pásztorjáték a jezsuita iskoladráma kedvelt műformája lett, tematikájában viszont eltávolodott a boldog aranykor és a szerelem ábrázolásától erősen moralizáló tárgyak felé. Iskoladrámaként a pedagógiai módszerek közé is bekerült, a (magán)tanítók ilyen jellegű műveket is írattak tollgyakorlatként tanítványaikkal. A közölt mű is nagy valószínűséggel így keletkezett. A fennebb olvasható szöveg alkalmi mű, N. neve napjára írta az ismeretlen szerző. A már említett külső formai elemek közül ebben a szövegben is feltűnik a békés Árkádia, a pásztori versengés, valamint az antik nevek „magyarított” formái. A szicíliai népi pásztorköltészet alkotásaiban „a pásztorok Artemisz istennő nevében kívánnak bőséget és egészséget, segítségül híva ehhez a szicíliai Múzsákat. ”29 Ezekben a textusokban a pásztori világ a boldog aranykor mitizált képét nyújtja, melyhez segítséget nyújt a megistenesült Daphnisz, aid a pásztorköltészet szimbóluma. A közölt szövegben Daphnisznak, „a mi kegyes, tsendes s leg hivebb pásztor Atyánknak” van névnapja, amelyre a pásztorok különböző ajándékokkal készülnek, s őt dicsőítik dalukkal. Daphnisz az erkölcsös, bölcs, ember- és természetszerető pásztor, aki segít mindenkin és mindenen, megvédi a legelőket, pásztortársait és az állatokat a veszélyektől. Pán isten kegyeltje ő, a legjobb pásztor. Ezek vonatkoznak a címben megjelölt N-re is, akit a pásztorok Daphnisz alakján keresztül dicsérnek. Ä szövegben a régies írásmódot (tz, ts hangkapcsolatok) meghagytuk, néhány helyen alkalmaztuk a mai helyesírás szabályait. A mű lejegyzője néhol lehagyta az á, é, ö fonémákról az ékezetet, ezt javítottuk. A mai írásmód szerint í-vel, ó-val, ú-val, ű-vel írandó szavakat meghagytuk rövid ékezettel, ha a szövegben úgy szerepeltek, csakúgy, mint a hosszú mássalhangzóval írott szavakat (pl. „ldssebb”) és az ipszilonista írásmód emlékét őrző kifejezéseket (pl. ,/koppasztyák”). 2. Komjáthy Béla: Szeged veszedelme. Töredék é. n. Jött a szörnyű vízár, és elpusztult Szeged, Ily nagy csapást a nép soha el nem feled Félj aj dúlt az ország, sírt az egész nemzet A jaj és a sírás segedelmet szerzett Mind az öt világrész - csak hogy Szeged legyen 26 Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Bp., 1943. Szt. István Társ. 85-88. p. 27 Bővebben lásd! Világirodalmi lexikon IV. Bp., 1975. Akadémiai K. „idill" címszó (725-726. p.), valamint Világirodalmi lexikon X. Bp., 1986. Akadémiai K. „pásztori költészet" címszó (266-273. p.) 28 Lásd! Világirodalmi lexikon X. Bp., 1986. Akadémiai K. „pásztorjáték” címszó (273-274. p.) 29 Világirodalmi lexikon X. 266. p. 18
