Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Márfi Attila: Pécs és Baranya sportegyletei a dualizmus időszakában
ami nem volt más, mint olyan szabad, füves terület, ahol főleg tornagyakorlatokat lehetett végezni. Később ez meg is valósult Albert főhercegről elnevezve. Ugyanebben az időben a mai Hullám Fürdő helyén Madarász és Szontágh urak is építettek egy kisméretű uszodát.12 A 70-es évekre azonban számos gond jelentkezett a balokányi fürdőnél, ezért a bérlők is elmaradtak. A város ekkor saját maga kívánt egy új, modern fürdőt létesíteni. Sokáig húzódott ez a tervezet is, végül 1886 novemberére elkészült az új uszoda, alig egy hónap alatt, ami sajnos meg is látszott, mert a műszaki szemlén sok hiányosságot tapasztaltak, amit még egy év elmúltával sem tudtak megnyugtatóan kijavítani.13 Az új fürdő első bérlője Spitzer Jakab, akinek sok gondja volt még a megoldatlan problémákkal. Végül is 1889 júliusában az úgynevezett Balokányi Vendéglő is elkészült. Majd parkosították a tó és fürdő környékét, sétányokat is kialakítva, közkedvelt szórakozóhellyé változtatva ezzel a környéket.14 Bár a sportolás továbbra is fontos a Balokány-fürdőben, de a későbbiekben egyre inkább a szélesebb tömegek szórakozó és kiránduló helyévé vált. A két világháború közti korszakban élte igazán virágkorát a Balokány. (Ma már csak ennek nyomait láthatjuk.) Az első időszakban a 80-as évek derekáig összesen hat sportegylet színesítette az egyesületi életet, hosszabb-rövidebb ideig. Hivatalosan az első sportegylet az 1864-ben életre keltett Pécsi Sakkegylet volt, de csak rövid ideig tudott fennmaradni. A Pécsi Lövölde Egylet hosszas huzavona után Í867 szeptemberében kezdte működését a Tettyén kialakított lőtéren, majd rövid működés után a Pécsi Polgári Lövész Egyesület lépett nyomukba 1879-ben, de kevés adat maradt fenn működésükről.15 A 70-es években a Pécsi Korcsolyázó Egylet és a Pécsi Polgári Tekeegylet már nagyobb népszerűségnek örvendett az 1877-ben történt alakulásuktól kezdve. Igaz utóbbi a polgári elit tagjainak nyújtott sportolási lehetőséget néhány esztendeig. Később már szinte mindegyik társas és olvasókörnek volt tekepályája, ahogy biliárdasztala is. A tekézés megszűnésük után sem vesztett népszerűségéből, s magánszemélyek és sportegyletek továbbra is szervezték a versenyeket. Többnyire a Katolikus Le- gényegyletben, a Szigeti úton, a Budai Külvárosban és Pécsbányetelepen zajlottak ezek a versenyek. A korcsolyaegylet viszont még a századforduló után is fenn tudott maradni. Már alakulásuk évében korcsolyapályát létesítettek a ferences barátok rétjén, azaz a mai Rét utca környékén, amit 1885-ben tovább fejlesztettek. Az 1880-as években már rendkívül népszerű volt Pécsett a korcsolyázás, szinte minden korosztályt a jégre csalva, igazi téli kikapcsolódássá vált. 1887-ben új pályát létesítettek az egykori Siklósi út közelében. Alig egy évtizednyi itt tartózkodás után a mai Köztársaság tér helyén, ami akkor üres telek volt, létesítették az újabb jégpályát, ami népszerűbb lett, mint elődjei.16 Az első olyan pécsi sportegylet volt, aminek a vezetésében egyre több hölgy is részt vett. Feloszlásukat követően az 1898-ban megalakult Pécsi Tornaegyesületbe olvadtak be, továbbra is fenntartva a sportág népszerűségét. Maradandó kezdeményezések Maradva a 70-es éveknél, 1870-ben alakult meg a város egyik legrangosabb, de sajátságos sorsú formációja, a Pécsi Torna és Tűzoltó Egylet. A torna- és tűzoltószakosztályokkal felálló egylet természetesen a város tűzvédelmi helyzetén is segíteni próbált az önkéntes tűzoltók folyamatos testedzését biztosítva. Ez az egyesület már, egyes források szerint az 1840-es években, alapszabályuk szerint viszont 1870-ben alakult meg, s a 80-as évek derekán már nem léteztek.17 Alakulásuktól kezdve legfontosabb feladatuknak tekintették egy önálló városi Tornacsarnok létesítését. Ehhez a pécsi püspök támogatását is elnyerték. A szükséges engedélyt, hitelt és segélyösszeget is megkapták, 12 Uo. 84. p. 13 Böd<5 László: A Balokány-fiirdő átépítése. In Baranya megye testnevelés és sporttörténete. Pécs, 1987. Szerk. Szita László. 55. p. 14 Uo. 15 IAsd! 10. jegyzet 159-160. p. 16 Lásd! 10. jegyzetet. 146. p. 17 Bödő László: Pécs és Baranya sportja a fellendülés időszakában. In Baranya megye testnevelés és sporttörténete. Pécs, 1987. Szerk. Szita László. 145-146. p. 181
