Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)

Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Megyeri Anna: Sportegyesületek Zalaegerszegen a dualizmus idején

cél megvalósítására egyesülten, vállvetve közreműködnünk." Beszámoltak arról is, hogy korábban már volt a korcsolyázókat összefogó egyesület a városban, de alkalmas helyiség híján nem tudott eredményesen működni.8 Ekkoriban került Zalaegerszegre Unger Domokos gyógyszerész, aki megvásárolt a Csácsi (ma Berzsenyi) utca végén fekvő rétből egy területet, ahol 140 méter hosszú, felső részen és közepén 25 méter széles tavat ásatott. A tó vizét a nyugati felén folyó, magasabb fekvésű patakocska táplálta, a felesleges víz a keleti részen kialakított lefolyón távozhatott. A víz mindössze 40-70 cm mély volt. Eltervezték, hogy a tó mellé Hagymásy Gyula építész9 csinos, pár nap alatt felépíthető csarnokot készít, ahol tágas helyiség lesz a korcsolyázók és a nézők számára. 1884. november 3-ra hívták össze az első tanácskozást az Arany Bárány szállóba, s bár kevesen jelentek meg, az értekezletet Szeghő István vezetésével megtartották, a jegyzőkönyvet Udvardy Ignác vezette. Unger kijelentette, hogy a tavat szívesen átengedi Hagymásy Gyulának, ha az továbbra is korcsolyázásra szolgálhat. Megegyeztek abban, hqgy egy új egyesületet hoznak létre, s megválasztottak egy öttagú bizottságot Árvay Lajos és Boschán Gyula ügyvédek, Lányi Kálmán mérnök, Unger Domonkos és Udvardy Ignác személyében.

Szeghő István, az értekezlet vezetője egy másik egyesület, az 1882-ben alakult tekeegylet,10 ahogy a kortársak fogalmaztak: „Zala-Egerszeg városa összes intelligentiáját magában foglaló társulat” elnöke volt. Az egylet népszerűségét mutatja, hogy egy 1882-ben tartott mulatságukra 400 belépőjegy kelt el. Szervezőmunkájáért 1885-ben a társulat tagjai hálából egy értékes díszcsibukkal lepték meg Szeghő urat társas vacsorájukon, ahol az egyesület alapító tagját, Kovács Károly alelnököt, a város polgármesterét is köszöntötték.11 1886 májusában a tekések a Rozenkrancz vendéglő kerthelyiségében ütöttek tanyát.12 Azonban a tekeegyesület 1889-ben beszüntette működését, mivel lelkes hívei nagyobbrészt elköltöztek a városból. Udvardy Ignác, a tekeegylet pénztámoka, az egyesület alig 200 forintos vagyonát a város két óvodájának ajánlotta fel.13

Visszatérve a korcsolyaegyletre: 1884 novemberében ismét az Arany Bárány szállóban ültek össze az alapszabály tervezet megvitatására „kiküldött bizottság” tagjai. A népes értekezleten ekkor Háczky Kálmán földbirtokos elnökölt. A tervezetet némi módosítással elfogadták. November 20-án megválasztották az új tisztikart: elnökké Háczky Kálmánt, alelnökké Szeghő Istvánt, aki ekkor a tűzoltó egylet elnöke is volt. A választmányt megbízták, hogy Hagymásy építésszel kössék meg a bérleti szerződést.14 A választmány december 3-án tartott ülésén Gidró Lászlót, Lányi Kálmánt és Unger Domonkost választotta meg igazgatókká. Közben Hagymásy Gyula elkészítette a terveket a tornacsarnok megépítésére 1650 forintos költséggel.15 A városban hamarosan megindult a korcsolyaélet, ám 1892-ben szinte újjá kellett alakítani a korcsolyaegyletet, évekig még közgyűlést sem tartottak. A tisztikar elnöke ekkor Árvay Lajos, alelnöke Lányi Kálmán. A választmányi tagok között az elnökök feleségei mellett ott találjuk Háczky Kálmán földbirtokos, Skublics Imre ügyvédet, Kaszter Sándor gyógyszerészt is.16 A következő szezonban a tavat kiásatták, a szomszédos árok vizének felhasználására hatósági engedélyt szereztek. A pavilont kitataroztatták, csinosan kifesttették, a bútorokat renováltatták, és ,kellő számban reflector-lámpásokat” szereztek be.17

1894 januárjában Árvay Lajos elnök lemondott, helyébe dr. Felber Arthur lépett.18 December 24-én újabb találkozójuk volt, az évi rendes tisztújító közgyűlés. Igazgatósági tagokat, jégmestereket

8 ZM 1884. nov. 9.

9 Az építész neve hol Hajmásyként, hol Hagymásyként írva többször előkerül különféle tudósításokban. A Zalamegye 1886. május 9-i számban Udvardy Jenő szerkesztő írta Hagymásy Gyuláról egy vitás ügy kapcsán, melyben kontársággal vádolták, hogy érettségije és a stuttgarti ldr. műegyetemen szerzett abszolutóriuma van, valamint tagja az országos mérnök- és építészegyletnek.

10 ZM 1882. júl. 16. Alapszabálya: MOL K-150-1882-1II-4-21 104. 978.

11 ZM 1885. jún. 7.

12 ZM 1886. máj. 9.

13 ZM 1896. nov. 29. Kérelem a Zalaegerszegi Tekeegylet volt tagjaihoz.

14 ZM 1884. nov 16.

15 ZM 1884. dec. 7. Az egyesület alapszabályát a BM a 861.ATI. a. 1885. szám alatt engedélyezte. Bősze, 1997, 229. p.

16 ZM 1892. jan. 31.

17 „Kéttagú család díja 7 frt; háromtagúé 9frt; ezen számon túl minden tag után egy-egy frt tagsági díj fizetendő.” Családoknál a beiratkozási díj I frt, tekintet nélkül a tagok számára.

18 ZM 1894. jan. 21.

174