Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Suba János: A magyar állam határőrizete a XIX.-XX. században (történeti áttekintés)
századok számát 27-ről 50-re emelték, 14 határvadász zászlóaljba szervezve. így a 6588 fős határőrség, amely a 13 500 fős honvédség közel felét tette Id, a baloldal hatalmi harcának erős fegyverévé vált.18 A határforgalom 1945 második felére indult meg, ekkor vált szét a határőrizet és határforgalom ellenőrzésére. A határvadászok mellett megjelent egy másik határőrizeti szervezet is, a határrendőrség, amely a rendvédelem rendszerébe tartozott. 1946 januárjáig - a határrendőrség teljes megszervezéséig - a határvadász alegységek is folytattak utas- és áruforgalom ellenőrzést. A határőrség nagy átfogó razziákon keresztül megteremtette a határvidék közbiztonságát, visszaszorította a csempészést és megerősítette a lakossággal való kapcsolatot.19 1945. augusztus 17-én felállított határrendőrség a belügyi tárca szervezetében és a rendőrség többi részétől elkülönülten jött létre, tehát a m. kir. határrendőrséghez hasonlóan a rendvédelem részét képezte. Még a határrendészeti kapitányságok felállítása a monarchia határrendőrségét idézte. A két szervezet közötti közös vonás csupán a határőrizeti feladatok ellátása volt. A határőr csapatok határőrizeti és kishatárforgalom ellenőrzési feladatokat láttak el, addig a határrendőrök elsősorban a távolsági határforgalom ellenőrzését végezték és csak kisebb mértékben kapcsolódtak be az egyéb határőrizeti feladatok teljesítésébe. így bizonyos mértékű rivalizálás folyt a két szervezet között, amely a határrendőr szervezet megszűnéséig tartott. Ez a kettősség azt mutatta, hogy a polgári magyar állam természetes fejlődése során kialakult határőrizeti megoldás (rendészeti testület) nem bizonyult zsákutcának, az még mindig tovább élt, csupán még nem adottak a visszaalakulás feltételei, másrészt előrevetette a határőrizeti fejlődés további tendenciáját.20 Az ötvenes években a szovjet érdekszférába tartozó magyar kommunista vezetés biztonság- politikájára - a feszült kiil- és belpolitikai helyzet hatására - a katonai-, védelmi jellegű feladatok, elvárások voltak a meghatározóak.21 A Határőrség tevékenységét a fegyveres erők részeként, katonai jelleggel, közvetlen pártirányítással végezte. Az ország nyugati és déli államhatára mentén elsődleges feladattá vált a szovjet tömb határvonalának hermetikus lezárása. A politikai céloknak, a szovjet és koalíciós érdekeknek teljesen alárendelve alakították ki a határőrizet rendszerét, súlyozták az erőket, eszközöket az akkori „ellenségkép”-nek megfelelően a nyugati és déli határokra. A hadműveleti elképzelés alapján kidolgozott tervekben fontos szerep jutott a magyar-jugoszláv határszakasz megerősítésének, műszaki biztosításának, illetve később a határszakaszon kiépített erődépítési vonalnak. Elsőnek az ország déli határának műszaki biztosítása, drótakadályokkal való lezárása történt meg. Ez a műszaki akadály egy- és kétsoros drótkerítésből állt. 1949 nyaráig 227,50 km kettős drótkerítést és 194,55 km egyes drótkerítést építettek meg. Ezt később egészítették ki aknazárral. 1949-ben a 2 millió aknából álló aknamezőket a drótakadályok közé telepítették. 1955 végéig folyamatos volt a határzárak kiegészítése, átépítése, az aknásítás és az aknasűrűség növelése.22 A legveszélyesebbnek ítélt nyugati és déli határszakaszok őrseinek létszámát felemelték 33 fősre. Ezen őrsök határszakasza kisebb, létszáma viszont közel kétszerese volt a más viszonylati! őrsökének. Ez számottevő erőösszpontosítást eredményezett. Ekkor az átcsoportosított erőkből egy teljes zászlóalj-parancsnokságot, 5 új határvadász századparancsnokságot, valamint 36 őrsöt állítottak fel a belső átcsoportosítások mellett. Emellett a már meglévő öt déli viszonylati! zászlóaljparancsnokság közvetlen alárendeltségében egy-egy olyan 22 fős tartalékőrsöt állítottak fel, amelyeknek nem volt saját őrizendő határszakaszuk, és még működési területük sem. A zászlóaljparancsnok a határőrizeti helyzet függvényében alkalmazta őket. A főerőkifejtés délre való áthelyezése olyan mértékű volt, 18 Gáspár L.: A határőrség szervezeti változásai 1945-1956 között = „A Közbiztonság közös Európai örökségünk.” Rendvédelem-történeti füzetek. 2(X)5/13. 50-55.p. 19 Keserű I.: A határőrség megalakulása és tevékenysége a népi demokratikus forradalom időszakában kandidátusi értekezés (MTA) Kézirat, Budapest, 1985. 144-148. p. 20 Parádi József: A Magyarországi rendvédelem fejlődési tendenciái 1867-1950-ig = „A Közbiztonság közös Európai örökségünk” Rendvédelem-történeti füzetek. 2005/13. 84-96. p. 21 Suba János: Magyarország katonaföldrajzi helyzete és hadszíntér előkészítés 1949-1955 között. In. IV. Magyar Földrajzi konferencia előadásai (Debrecen 2008. november 14-15.) Szerk. Szabó V.-Orosz Z.-Nagy R.-Fazekas I., Debrecen, 2008. 439-443. p. 22 Suba János: Magyarország határán végzett aknatelepítési munkálatok műszaki-technikai biztosítása 1950-ben = Új I lonvédségi Szemle. 1998/8. 52-59. p. 145
