Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)

Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. II. rész

kisgazdák vezérét. A Nagyatádi választókerület képviselője természetesen tiltakozott a miniszterelnök „minősíthetetlen utszéli" stílusa ellen.68

1918. augusztus 8-án az antant a nyugati fronton áttörte a német állásokat. A Monarchia vezetése a hírre reagálva, azonnal békét kívánt kötni, ám a német vezetés csak szeptember utolsó napjaiban jutott erre a következtetésre. Az osztrák-magyar haderő éhezett, harckészségét szinte teljesen elvesztette. Szeptember közepén a balkáni antant haderő támadást indított a kimerült bolgár hadseregek ellen, amelyek két hétig sem tudtak ellenállni. Bulgária kapitulációja után szabaddá vált az út a Monarchia déli határai felé. A Wekerle-kormány már szeptember 30-án kérte felmentését, ám a vezető körök nem tudtak a - „végromlást sejtető" - helyzetet kezelni tudó kabinetet összeverbuválni, így - jobb híján - megbízatást kapott az ügyek továbbvitelére.

Október 4-én a Monarchia jegyzékkel fordult az Egyesült Államok elnökéhez, melyben azonnali fegyverszünetet és közvetlenül csatlakozó béketárgyalásokat kért az 1918. január 8-án közzétett „wil- soni 14 pont” alapján. A délszláv, cseh és lengyel nemzetiségi mozgalmak államfelbomlasztó hatása ellen a császár október 16-i manifesztuma, amelynek értelmében Ausztria ,szövetséges állammá alakul át, amelyben minden néptörzs saját külön állami közösséget alkot letelepülési területén", már mit sem ért.

Október 16-án a magyar miniszterelnök beszámolt a Képviselőháznak az aktuális politikai helyzetről. Wekerle bejelentette a nyilvánvalót, a mindenki által tudottat: Magyarország és Ausztria államjogi közösségének kvázi megszűnését és a Monarchia október 4-i békekérését. Wekerle tájékoztatója után gróf Károlyi Mihály drámai hangú felszólalását hallgathatták meg a jelenlévők.69 Másnap Tisza is elismerte a háború elvesztését, s kijelentette, a „Wilson-féle 14 pont alapján" békét kell kötni.70 Október 18-án Vajda Sándor71 felolvasta a Képviselőházban „a magyarországi és erdélyi Román Nemzeti Párt végrehajtó bizottságának” október 12-én, Nagyváradon kelt deklarációját, melyben a hazai románság politikai szervezete kijelentette, „a magyarországi és erdélyi román nemzet" nem kíván tovább Magyarország államjogi keretei között maradni.72

A házszabálytól eltérni nem akaró házelnök miatt Szabó István csak október 19-én reagálhatott a kormányfő nyilatkozatára és az ahhoz fűzött házbeli kommentárokra.73 Természetesen nem hagyta szó nélkül Vajda Sándor előző napi szónoklatát. Kijelentette, Magyarországon belül az ország etnikai viszonyai miatt tisztán nemzetiségi autonóm közigazgatási területeket létrehozni nem lehet. Bármennyire súlyos is most a helyzet - mondotta - a magyar állam a nemzetiségeknek kizárólag személyi autonómiát tud felajánlani. Wekerle bejelentéseire reflektálva, a gazdapárt nevében szívből üdvözölte a kvázi perszonálunió bejelentését. Az önálló Magyarország további sorsának jó irányba terelése végett, a politikai élet teljes palettájának összefogását sürgette: „Éti nem tudom, hogy az entente kivel áll szóba és még senki sem tudja ezt, mert nem ismerjük még az entente álláspontját, de általánosságban mindenesetre sokkal jobb volna, ha az entente egységes Magyarországot látna." Csatlakozva a témában előtte szóló (magyar) képviselőkhöz, az ország fennmaradása érdekében követelte a kormánytól az önálló magyar haderő halogatás nélküli felállítását, a kormányzás demokratizálását és a földosztást. A földbirtokosok megnyugtatására újra kijelentette,

68 KN. XL. kötet. 514-515. p.

69 T. képviselőházi A háborút elveszítettük. (Mozgás jobbfelol.) Most az a fontos, hogy a békét ne veszítsük el. (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) A háborút elveszítettük és ebből a szempontból kell megítélni a mai helyzetet. Egyenesen vétkes könnyelműség, egyenesen bűn ma olyan illúziókat kelteni az emberekben, amelyek csak arra alkalmasak, hogy az errJjerek ne lássanak tisztán. (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) ...” KN. XLI. kötet. 277. p.

70 T. ház! Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály t.

képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük. (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelol. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van a végleges győzelem?) ...” KN. XLI. kötet. 292. p.

71 Alexandra Vaida-Voevod (1872-1950). Erdélyi román politikus, orvos.

72 KN. XLI. kötet. 314-318. p.

73 Szabó István előtt a csurgói választókerület képviselője kért szót .személyes megtámadtatás visszautasítása" címén. Az október 18-ai országos ülés végén ugyanis a hangoskodó Novák Jánost az éppen felszólaló gróf Tisza István durván rendreutasította (,JPogja be a száját]"). Novák nem hallotta a neki címzett mondatot, csak képviselőtársaitól értesült a verbális inzultusról. A gazdapárti honatya kijelentette, az egyik országgyűlési képviselőbe a szót egy másik országgyűlési képviselő bele nem fojthatja. A volt miniszterelnök elnézést kért „önuralmának elvesztéséért", s kérte Novákot, tekintse „meg nem történtnek” az esetet. KN. XLI. kötet. 336-337. p.

137