Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Csóti Csaba: „Hadjárat a kaposvári mozik ellen” – anno 1912
lebbezésére, melyhez ez alkalommal már Danek Ferenc, az „Edison” üzemeltetője is csatlakozott, az alispán újból felülbírálta a rendőrkapitány határozatát. Erre válaszul, a már tavasszal kialakult „játékszabályoknak” megfelelően, Kaposvár város is ismét beadta fellebbezését a belügyminiszterhez.10 Már a somogyi mozik történetének krónikása sem értette Stec kapitány makacs moziellenességét, ezért igyekezett azt személyes indulatokkal magyarázni. Sőt, az egykori szerző még azt is feltételezte Stecről, hogy valamiért „zsarolni” próbálta a mozisokat. Ezzel szemben úgy véljük, hogy a mozikkal szembeni eljárásnak sokkal prózaiabb okai voltak, melyeket már a korabeli sajtó, sőt maga a rendőr- kapitány is megnevezett akkor, amikor a színtársulatok védelméről beszélt. A mozik ellen ekkoriban országszerte komoly támadásokat indítottak a színházak, a vándortársulatok. Sőt, a kaposvári eset után két évvel az Országos Színészegyesület már országos szinten lépett fel a mozgókép-színházak ellen.11 Az 1912-es kaposvári helyzet azonban annyiban valóban különbözött az országos átlagtól, hogy a vitát nem sikerült „házon belül” rendezni. A rendőrkapitány személyesen utazott fel a belügyminiszterhez a jogszabályi lehetőségekről tájékozódni.12 Vajon miért a mozik ügye vált ennyire problémává Stec kapitány számára akkor, amikor az 1912-es év amúgy is rengeteg bajt zúdított a nyakába?13 Az is furcsa, hogy miközben ekkor már évek óta jelen voltak Kaposváron a vándorszínészek és a rendkívül népszerű mozik, ez utóbbiak működésének korlátozására korábban mégsem gondolt a rendőrség.14 A fentiekben feltett kérdés megválaszolásához egy kicsit el kell távolodnunk a mozik betiltásának eseményétől, és vissza kell pörgetni az idő kerekét egészen 1911 kora őszéig. A kaposvári mozik körüli probléma valójában azzal kezdődött, hogy 1911 szeptemberében megnyitotta kapuit a város ma is működő kőszínháza. Fontos esemény volt ez akkoriban, hiszen azoknak a 19-20. század fordulóján élt kaposvári polgároknak, akik gondtalanságra, pihenésre vágytak, a környékbeli szőlőhegyek és a kávéházi kártyaasztalok mellett, a néhány hetes színi évad idején a városba érkező „truppok” előadásai nyújtottak elsősorban kikapcsolódást. Ráadásul a kőszínház felépülése után nem sokkal, 1912. április 17-én, leégett a régi, fából ácsolt nyári színkör épülete, így az új színház haszna még nyilvánvalóbbá vált. A megnyitó körüli örömbe azonban üröm is vegyült. A színház építését állandó pénzügyi botrányok kísérték, az elégtelen fűtési rendszertől kezdve a meglehetősen kacifántos számlázási ügyletekig.15 Ráadásul a település gazdasági teljesítményét jóval meghaladó beruházási költségek végül azt az összeget is felemésztették, mely eredetileg az állandó színtársulat felállítását szolgálta volna! A városi képviselő-testület a megnyitó után ugyan megköszönte Kovács Soma helyettes polgármesternek, a színház megálmodójának” áldozatos munkáját, az építkezés körüli botrány azonban még 1912 végére sem ült el.16 Hogyan is csendesedhettek volna le a kritikus hangok, amikor a pénzügyi gondok miatt a színház működtetése is folyamatos kultuszminiszteri szubvencióra szorult?17 Ilyen helyzetben került sor, a megnyitót követő év tavaszán, egy, a kaposvári hagyományoktól idegen tavaszi színi évadra.18 19 A helyi újság szerint ez komoly hiba volt, hiszen az éppen csak véget ért báli szezonban a „közönség anyagilag kimerült”.19 így nem csoda, hogy az 1500 lelket befogadni képes színház kongott az ürességtől, az ország „legdrágább és legjobb” társulata pedig előadásonként 500-600 korona veszteséget produkált.20 A veszteségek okozója elsősorban a színházépítő városvezetés volt, mivel ígéretekkel és némi rábeszéléssel meggyőzte Polgár Károlyt, a rendszeresen Kaposváron „tájoló” pozsonyi trupp igazgatóját, hogy áprilisban tartson előadásokat 10 ,Jiadjárat a mozik ellen” = Somogyvármegye (a továbbiakban: Svm). 1912. szept. 15. 3. p. 11 Somogyi mozik, 230-238. p. 12 SML ai. 6227/1918. 13 Stec kapitánynak 1912 „nehéz éve” lehetett, hiszen leánykereskedelem, szacharincsempész, betöréssorozat követte egymást a városban. Ráadásul még két beosztottja ellen is vizsgálat indult, mert kínvallatást alkalmaztak egy, később ártatlannak is bizonyult, 13 éves inas legénnyel szemben. 14 Somogyi mozik, 109-153. o. 15 Sárkány Eszter: Színházi kultúra a századfordulón Kaposváron. In: Somogy megye múltjából. 1990. (továbbiakban: Sárkány) 226. p. 16 SML Kaposvár város képviselő-testületi jegyzőkönyvei. 1912. 17 Sárkány: im. 18 Kaposváron a nyári és/vagy őszi évadoknak voltak hagyományai. Ld! Sárkány: im. 228. p. 19 „A színház és a mozik harca” = „Svm” 1912. ápr. 19. 2. p. 20 Uo. 122
