Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Nagy-Tóth Mária: „Én szegény nyomorult Mocsolági István Kapos várban sötét tömlöcben hevert, nagy nyomorúságot szenvedő…" Adalékok a koraújkori rabtartás történetéhez
volna Ismail kihájával fegyver és ló reményében, ahogyan azt a szegény rab írta: „de Pethő László csak álnokul írta azt nfagy]Ságodnak az levelet, melyen emlékezek az én polgárrá létemről, inkább örülvén az lónak hogy sem az én szabadulásomnak... ” Pethő azt is hozzátette, hogy a rab eltagadta váltságdíját, ami az érintett szerint szintén nem felelt meg a valóságnak, hiszen Palotai és Unti János is tudta, hogy „négyszázötven forint, kétszáz puska és egy vég zöld posztó” a sarc és ehhez e török még hozzátett „egy vég csimazint," bár azt ő nem ígérte meg.47 További bizonyítékul, hogy sarcát nem tagadta el, megemlítette azt a tényt is, amikor a kezesek kihozták és Keszthelyre ment, ahol Bakács „urammal”, Keszthely kapitányával találkozott: Bakács Sándor és a vele lévő 50 vagy 60 ember előtt is megvallotta azt. Váltságdíját tekintve elmondható, hogy az udvarban kapott pénzbeli fizetéséhez képest elég magas volt: 450 forint közel 28 évi bérét jelentette, de a lealkudott 400 forint is 25 szolgálati évnek felelt meg. És akkor még nem is beszéltünk a drága posztóról és puskáról, amit kezdetben a pénz mellé kért a török! Sarc Érték (forint) Hány évi szolgálatnak felelt meg pénz 400-4.50 25-28 1 vég csimazin 96-128 6-8 A levelek azt mutatják, hogy a Mocsoláginak a karádi fogolyra történő kicserélése meghiúsult; helyette Mocsolági azt szerette volna elérni, hogy a szintén a Batthyány udvarban raboskodó koppányi Alira cseréljék ki. Egyéb forrás hiányában arra következtethetünk, hogy koppányi Ali megegyezik azzal a rabbal, akit Varga J. János a tanulmányában megemlít, és aki évek óta a Batthyányak „vendégszeretetét élvezte” Szalónakon.48 1646-ban 300 kősót ígért Batthyánynak, de ezt ő kevesellte, majd 1648-ban 200 darab kősót és 200 forint készpénzt ígért, de ezt is visszautasították. Arról nem szólnak a levelek, hogy Ali szabadságát meghozta-e végül a cserelehetőség, a török vonatkozású iratok viszont arról tanúskodnak, hogy mégiscsak Karádi Szádek „szabadította ki” Mocsolágit. Tarkó Ilona kutatásai során kimutatta, hogy bár Karádi Sáhin (Szádek, Szádi, Szádé) teljesítette váltságdíját, de még kezesség volt rajta, ezért 1650. szeptember 30-án Barcsi Mehmedért küldték be, hogy keresse fel és hozza tó, de „cigányul járt", azaz nem hozta ki. 1651. január 1-jén Babocsai Mahmuddal összekapcsolva ezt írták neve mellé: „Ezek egyébiránt csak azzal adósak, az kik kezesek voltának, úgymint Barcsi Mehmedért és másokért is. ” Mocsoládi leveleit feldolgozva képet kaphatunk a korabeli rabtartásról és a sarcalkukról. Mivel levelei jobbára csak panaszát tartalmazzák, nem tudunk meg semmit fogva tartásának körülményeiről, ugyanígy nem írt semmit arról sem, hogy ő milyen egészségi állapotnak örvendett: megldnozták-e vagy sem, meghűlt-e a börtönben vagy sem. A szervitor 1645 és 1654 között, Batthyány I. Ádám szolgálatában eltöltött évei alatt többször esett fogságba, de ura mindig kiszabadította. 1654 után nem említik a források, nem tudni, hogy meghalt-e vagy visszavonult a katonai szolgálatból. Kapos váráért és a vártartományért 1686 tavaszán Esterházy Pál letette a zálogösszeget és visz- szavette a vártartományt Sárkány Istvántól és öccsének, Jánosnak özvegyétől.49 Buda visszafoglalása után a császári seregek két oszlopban indultak meg a dunántúli, illetve a Duna-Tisza-közi hódoltság várainak visszaszerzésére.50 1686. november 12-én visszafoglalták a töröktől Badeni Lajos őrgróf vezetésével.51 47 Palotai: Palotai Miklós vicehadnagy, Batthyány familiáris. 1646-1651. vicehadnagy, 1652-1658. hadnagy. Unti János: valószínűleg Hunt)7 János, Batthyány familiáris. Csimazin: drága posztófajta. 1 sing csimazinért 3-4 forintot adtak. Kőváry László: A magyar családi és közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából. Pest, Kolozsvár, 1861. 18. p. 1 vég posztó= 32 sing. Bogdán István: Magyarországi hossz-és földmértékek 1601-1874. Bp., 1990. Tehát egy vég csimazin ára 96-128 forint között mozgott. Mocsolági 6-8 évi szolgálatának posztóban történő fizetéssel ért fel egy vég csimazin. 48 Varga J., 1991. 127. p. 49 Szakály, 1975. 126-127. p. 50 Uo. 51 Uo. 22
