Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Pribéri és vuchini gróf Jankovich László, Somogy vármegye főispánja 1860–1886. Pályakép-vázlat egy somogyi főispánról a dokumentumok tükrében. Forrásközlés
kéri arra, hogy a megyét atyáskodó kormányzatával tovább is boldogítani méltóztassék, mert ha maradt addig, mig az a magas kormány érdekében volt, úgy ne hagyja el székét most, midőn maradását a megye békéje, nyugalma kívánja. S egyszersmind ezen jfegyző]könyvi kivonat tisztelgő levél kíséretében Főispán úr ő m[éltósá]gának megküldetni, nemkülönben n[agy]m[éltósá]gú m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni határoztatik. Forrás: SMLIV. 402. Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. 181/1886. kgy. 1886. augusztus 21. Kéziratos nagygyűlési jegyzőkönyv. 9. Gróf Jankovich László főispán búcsúlevele és gróf Széchényi Ferenc és Véssey Mihály törvényhatósági bizottsági tagok indítványa Jankovich László érdemeinek jegyzőkönyvben való megörökítésére Szőlősgyörök, 1886. október 11. 294. szám Olvastatott Jankovich László gróf, valóságos belső titkos tanácsos44 úr ő nagy méltóságának, ezen vármegye negyedszázadon át volt szeretve tisztelt főispánjának következő búcsúlevele: „Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! O Császári és Apostoli Királyi Felsége f. év szeptember hó 20kán kelt legfelsőbb elhatározásával, ismételt saját kérelmemre az eddig viselt fó'ispáni állástól legkegyelmesebben felmenteni méltóztatott. Midőn azon hivatalos kötelékből, mely Somogy megye tekintetes törvényhatóságához évtizedeken át fűzött, kilépnék, nem fojthatom el keblemben kifejezését azon hálás érzéseknek, melyeket az általam oly nagy mérvben élvezett bizalom, rokonszenv és főleg elnézés szült. A kölcsönös egyetértés két évtizednél hosszabb időszakon át zavartalanul fentartva, oly emléket kelt, melyet érző emberi szív el nem felejthet. Csupán azt akarom ezen igénytelen sorokban jelezni és ha nem szerénytelenség tiszteletteljes kegyelettel megkérni a tekintetes törvényhatósági bizottságot, miszerint jövőre is szives emlékében megtartani méltóztassék. Nem búcsúszavak ezek, mert mindig boldognak fogom érezni magamat, ha - a mennyire hajlott korom és fogyatkozó erőm engedi - forró hálámat nem csupán szavakkal, de tettekkel is bizonyítani sikerülend. Legyenek bármi fényesek azon czimek, melyekkel a legjobb Király régi hű szolgáját - távol szerzett érdemén felül - feldisziteni legkegyelmesebben méltóztatott, nézetem szerint egyértékii azokkal azon czim, mely engemet mint Somogy megye törvényhatósági bizottsági tagját törvényesen megillet. Legforróbb hálámat ismételve, ép oly mély mint őszinte hazafiúi tisztelettel vagyok a tekintetes törvényhatósági bizottságnak. Szőllősgyörök, 1886. október 11. legháládatosabb szolgája Gróf Jankovich László, valóságos belső titkos tanácsos, Somogy megye volt főispánja” 44 A Pallas Nagy Lexikona. XVI. Bp., 1897. Pallas írod. és Nyomdai Rt. „Titkos tanácsos: Régente a német államokban a titkos tanácsnak, titkos államtanácsnak, titkos kabinetnek nevezett tanács tagjai, amely tanács közvetlenül a fejedelem elnöklete alatt a legfontosabb országos ügyekben határozott. Az alkotmányosság és népképviselet elterjedésével titkos tanács jelentőségét elvesztette. Jelenleg valóságos belső titkos tanácsos cím, melyet a legmagasabb közhivatalnokok kitüntetéskép kapnak, s mellyel a kegyelmes úr, excellenciás úr cím jár." 52
