Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Pribéri és vuchini gróf Jankovich László, Somogy vármegye főispánja 1860–1886. Pályakép-vázlat egy somogyi főispánról a dokumentumok tükrében. Forrásközlés
fogva hatóságukat a niegye közönségének visszaadják, minek következtében a nyilvános hírlapokban közlött s megyeszerte községenként is szétküldött felszólítás folytán szükségesnek tartották a népes megyei közgyűlés azonnali megtartását, s azon a lemondott 48-as megyei bizottmány és tisztikar újraválasztását. ”19 Az 1860. december 20-án megtartott, 11 év eltelte óta először ülésező megyei közgyűlésen megválasztották az új megyei bizottmányt és annak tisztikarát. A kinevezett főispánoknak a Kancellária utasítására minden megyében állandó bizottmányokat kellett létrehozniuk. A tisztújító közgyűlésen közfelkiáltással első alispánnak Mérey Józsefet20 - aki 1848-ban is első alispán - választották meg. Másodalispánnak Csépán Antalt,21 aki 1833-tól állt a vármegye szolgálatában. Az 1860. december 20-án megválasztott tisztikar többi tagja: főjegyző: Zichy Antal, országgyűlési képviselővé22 választása után, Gaal Alajos. Főszolgabírák: Központi járás: Somssich Lőrinc, Kaposvárijárás: Baán Gáspár, Szigetvári Járás: Bittó István23, országgyűlési képviselővé választásakor helyét Igmándy Benedek töltötte be. Babócsai járás: gróf Somssich Imre, országgyűlési képviselői választásakor Maithényi István foglalta el helyét. Marcali járás: Kozma Sándor,24 a későbbi királyi főügyész, országgyűlési képviselővé választása után Gaal Pál lépett helyébe. Igali járás: Fekete Lajos, akit Svastits József követett országgyűlési képviselővé választása után. Főügyésznek pedig Leipczig Jónást választották meg.25 Az uralkodó a Februári Pátens alapján 1861. április 6-ra összehívta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése óta 12 évig szünetelő országgyűlést. Az országgyűlés néhány hónap múlva az Októberi Diploma és a Februári Pátens elfogadásának megtagadása miatt 1861. augusztus 22-én feloszlott. A provizórium idején, Vay Miklós lemondása után, 1861. október 27-én gróf Forgách Antal kancellár26 Jankovich László főispánhoz intézett leiratában mindennemű megyei gyűlés megtartását betiltotta. Jankovich főispán rövid 10 hónapos működése alatt végleg kiéleződött a helyzet a kormányzat és a törvényhatóságok között. A közgyűlést ennek ellenére megtartották, ezt követően 1861. november 7-én Jankovich főispán beadta lemondását. (2., 3. dokumentum) Példáját követte a tisztikar is. 1861. november 5-én az uralkodó felfüggesztette a Helytartótanács testületi hatáskörét, a megyei bizottmányok megszüntetésével a helyhatóságok működését is megszüntette. A megyék élére főispáni helytartókat neveztek ki. Mérey Károly lett a főispáni helytartó Somogybán. 1865. november 30-án Jankovich foglalta el ismét a főispáni széket, „a inegye közönségének eloleges meghallgatásával" és nevezte ki a megyei tisztikart, hogy azok élén, de bizottmányi gyűlés nélkül 1867. április 24-ig a megye ügyintézésének felelős gazdája legyen a dualizmus előtti években.27 (4. dokumentum). 1867-ben gróf Andrássy Gyula28 miniszterelnök előterjesztésére újból kinevezték.29 (5. dokumentum). 1886-ig megszakítás nélkül viselte e méltóságot. 1885. október 3-án, az 1885. évi VII. törvénycikk 2. §-a értelmében pribéri és vuchini Jankovich László és házasságából származó törvényes fiú utódai30 elnyerték a magyar grófi méltóságot,31 és 19 Kanyar József: A megyei közgyűlés és bizottságai Somogybán (1860-1871). In. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk. Bónis György. Bp., 1971. Közgazd. és Jogi Kvk. 288. p. (a továbbiakban: Kanyar) 20 (1793-1865) 21 1865-ben, majd 1867-1889-ig Somogy vármegye alispánja volt. 22 Országgyűlési képviselő 1861-ben és 1865-től 1882-ig, a főrendi ház tagja 1884-től. 23 1871. jón. 5-1872. szept. 4. között igazságügyi miniszter, 1874. márc. 21-1875. márc. 2. miniszterelnök. 24 (1825-1897) 1861-ben országgyűlési képviselő, 1872-től ldr. főügyész. 25 Csánld. 537. p. 26 Magyarország kancellárja 1861-től 1864. áprilisig. 27 Kanyar. 302. p. 28 (1823-1890) 1867. február 17-től 1871. november 14-ig magyar miniszterelnök, 1871-1879-ig az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere. 29 Csánld. 539. p. 30 Jankovich Aladár, Jankovich Tivadar és ifj. Jankovich László 31 Gróf (comes): kifejezés az V. századból származik, a király által kinevezett, egy gau, pagus élére állított legfőbb hivatalnok címe volt. A comes címmel már Szt. István törvényeiben találkozunk és kezdetben csak a főbb hivatalok viselőit illette meg. Családi címként először V. László magyar király adományozta 1453-ban Hunyadi Jánosnak, Erdélyben pedig Mária Terézia 1742-ben Iktári Bethlen Sámuelnek. A grófok rangjelző koronája küencágú. 42
