Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)

Végh Ferenc: Küzdelem a Somogy megye feletti uralomért Bolondvár és Lak várainak visszafoglalása a törököktől 1599-ben. Adalékok a tizenöt éves háború dunántúli hadműveleteihez

KÜZDELEM A SOMOGY MEGYE FELETTI URALOMÉRT - BOLONDVÁR ÉS LAK VÁRAINAK VISSZAFOGLALÁSA A TÖRÖKÖKTŐL 1599-BEN

Adalékok a tizenöt éves háború dunántúli hadműveleteihez VÉGI 1 FERENC

..Hanem Schwarczenburg és Pálffy, Nádasdíj és Petiid Kristóf kérésére, kik Resztéit s az Duna mellett innét lévő helyeket, Székesfején (írat, Koppánt s Pécset telelőlielijekre elosztott tatároktól pusztíttat- ni nehezen szenvedik vala, Pálffy önnön kényén ajánlván szolgalatját, a hadnak egy részét rendelt helyekbe és végházakba hagyó, más részét magokkal elvivén s egyhéhány taraszkokat vontattatván Lak és Bolondvár, az ellenség erősségi, felé vivék. De az ellenség megrettenvén, s bátorságosb végekre szaladván, mind a két helyet pusztán hagyó. Es Schwarczenburg, mind a kettőt néppel megerdsíttetvén, Petiid gondviselése alá hízó, mivel megemlékezett légyen róla, hogy annakelőtte is azt kévánta volna. [... ] Midőn onnét a tábort s fegyvert tovább indították volna, Kaposvár alá vivén az lövőszerszámokat, azt kezdték ríni. Minél oly nagy rettenés s félelem vfítte vala körül abban a tartományban az törököt, hogy Koppányt, Dombót és Uzorát, erős várakat, melyeket azon Kapos folyóvíz köriilfoly vala, pusztán hadnák, és Szigetbe, Fejérvárra s egyéb hátorságos helyekre feleségekkel s gyermekekkel s drága marhájokkal szaladnának, és mind Fejérváratt, s mind Pécsen nem keveset félnének..Istvánffy Miklós (1538-1615), a neves történetíró krónikájában ezen szavakkal tudósít Bolondvár és Lak 1599. őszi bevételéről, amely a tizenöt éves háború (1591/93-1606) egyik kevéssé ismert, a nagyobb szintézisekben csak mellékesen megemlített, hadműveletének eredménye volt.1 2 Ez nem különösebben meglepő, ha tudjuk, hogy a két Somogy megyei végvár nem tartozott a különösebben megerődített vagy nagyobb helyőrséggel ellátott oszmán erősségek közé. Bolondváron 1601-ben, tehát már a hosszú török háború folyamán is mindössze 195 katonának osztottak zsoldot.3 Lakon békeidőben még ennél is kevesebb, mintegy 165 fegyveres szolgált.4 Feltűnő viszont, hogy a korabeli keresztény és oszmán kútfők - ha szűkszavúan is - szinte kivétel nélkül megemlékeznek az eseményről, csakúgy, mint a várak 1600 őszi visszavételéről.5 Némileg kevesebb figyelemre méltatták a két somogyi vár - Kanizsa eleste (1600) utáni - 1603. évi, újbóli keresztény kézre kerülését, majd a következő esztendőben ismételt elvesztését.6 Jóllehet a két somogyi végvár birtoklása láthatólag csak múló epizód volt a századforduló hosszú háborújának viharaiban, a hadműveletek közelebbi

1 Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája. Tálkái Pál XVII. századi fordításában. 1/3. köt. Sajtó alá rendezte Béníts Péter. Bp., 2009.333-334. p. (a továbbiakban: Istvánffy, 2009.) Latin eredetit idézi Szakák Ferenc: Kaposvár a török időkben. In. Kaposvár a török időkben. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1975. 134-135. p.

2 Bolondvár Balatonszemes belterületére lokalizálható, míg Lak a mai Öreglakkal azonos. Magyar Kálmán-Nováki Gyula: Somogy megyei várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005. 31-32., 101-103. p. A századvég hosszú háborújának legalaposabb összegzése Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000. (a továbbiakban: Tóth, 2000) Az 1599. őszi hadművelet ismertetése 307-308. p. Újabban Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., 201 1.

3 Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága III. Bp., 2007. 1241. p

4 Uo. 1233. p.

5 Hieronymus Ortelius Augustanus: Chronologia Oder 11 istorische beschreibung aller Kriegsempörungen und beliigerungen der Statt und Vestungen auch Scharmützeln und Schlachtern so in Ober und Under Ungern auch Sibenbürgen mit dem Türckhen von Anno 1395. Nürnberg, 1602. 178. p. (a továbbaikban: Ortelius, 1602); Rövid magyar krónika. Sok rendbeli fő históriás könyvekből nagy szolgaimatossággal egybe szedettetett és irattatott Pethő Gergelytől. Kassa, 1753. 144. p. (a továbbiakban: Pethő, 1753); Benda Kálmán: Giovanni Isolano gróf ezredes feljegyzései a magyarországi háborúról (1594- 1602). I ladtörténehni Közlemények (a továbbiakban: 11K) 30. (1983) 668. p.; Szerémi [Odescalchi Artúr]: A gróf Draskovics család levéltárában talált XVII-ik századbeli feljegyzés. Történelmi Tár, 1890. 375. p.; Oszmán kútfőkre: Ibrahim Pecsevi krónikája: In. Török történetírók III. Ford. és jég)"/.. Karácson Imre. Török-magyarkori történelmi emlékek V. Bp., 1916. (a továbbiakban: Ibrahim Pecsevi, 1916.) 156. p.; Kjátib Cselein munkája: Uo. (a továbbiakban: Kjátib Cselebi, 1916.) 296.; Sudár Balázs: Kanizsa 1601. évi ostroma török szemmel. IIK. (119) 2006. 1034. p.; Korábbi közreadása Vámbéry Ármin: Kanizsa (1600-1601) Századok (a továbbiakban: Sz.), 21. (1887). 720. p.

6 Tóth, 2000. 360., 371. p.