Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Vonyó Anita: Adalékok a fonyódligeti villatelep létrejöttéhez és a partvédelmi munkálatok megindulásához, 1930–1940 (Forrásközlemény)
népszerűsítéséhez is hozzájárultak akkor, amikor sportszakosztályokat hoztak létre, illetve teniszpályát építettek.5 A telekkiosztást követően nagyon hamar bizonyságot nyert, hogy figyelmen kívül hagyták a telkek Balatontól való távolságát. A parcellázási tervben a kiosztandó földterületek és a tó partja között csupán egy 50 méteres sávot hagytak. Gyakorta előfordult, hogy a tó megemelkedett vízszintjének hatására a part közeli telkek részben vagy egészben elöntés alá kerültek. Telente pedig ajég partra torlódása eredményezett intenzív pusztítást a parti sávban. Néhány éven belül a vízparti telkeken túl a közlekedés biztonságára nézve is veszélyeket rejtett a vízpart rendezetlensége. A part menti telkeket, ingatlanokat és a kiépülő infrastruktúrát csak megfelelő partrendezéssel lehetett megvédeni.6 A Fonyódligeti Fürdőegyesület vezetősége látva a Balaton vizének part menti pusztítását, az 1934 augusztusában megtartott közgyűlésén programjába vette a part biztosítását. A partvédőm megépítéséhez szükséges hozzájárulás arányának megállapítása céljából tárgyalásokat kezdett a telektulajdonosokkal, akik az építkezéshez pénzbeli terhet nem voltak képesek felvállalni, ezért a Fonyódligeti Fürdőegyesület7 8 azzal a kéréssel fordult a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy részükre államsegélyt utaljon ki. Az anyagi segítség elmaradt, de a közbenjárás hatására a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelősége a munkálatok elvégzéséhez szükséges terveket és költségvetést díjtalanul készítette el. A partvédőm létrehozása érdekében, hivatkozással az 1929. évi XVI. törvénycikk 18. §-ára,s Somogy vármegye alispánja elrendelte a Fonyódligeti Érdekeltségi Kör megalapítását, melyre 1936. április 7-ikén került sor.9 Az érdekeltségi kör elnöke Izsák Lajos, Kaposvár város pénzügyi tanácsnoka lett.10 A döntés nyomán számos telektulajdonos panasszal élt a Magyar Királyi Belügyminisztérium felé. Leveleikben arra hivatkoznak, hogy számukra nem éri meg belépni az érdekeltségi körbe, mert a tervezett munkálatok anyagi terheit nem tudják vállalni. A panaszosok másik fele azzal érvelt, hogy telkeik a parttól távolabb, esetleg magasabb részeken helyezkednek el, így ők nem veszélyeztetettek a víz által.11 A településfejlesztés érdekében 1936-ban dr. Gárdony Pált, a parcellázó uradalom megbízottját arra kötelezték, hogy a Balaton parti sávját rendezze. A miniszteri döntés nagy megnyugvást jelentett az érdekelt fonyódligeti villatulajdonosok között.12 Az első tervek a gyorsan és olcsón megvalósítható egyszerű kőhányásokról szóltak. Ez a megoldás rövidtávon minden bizonnyal csökkentette volna a part további pusztulását, de hosszú távon nem állt volna ellent az eróziós hatásoknak.13 Hamarosan döntöttek tehát arról, hogy a legjobb megoldás 5 Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890-1944). In. Somogy megye múltjából. Kanyar József. Kaposvár, 1989. SML. 211-247. p.; Kanyar, 1985.; 195. p. 6 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML) IV. 405. b. Somogy vármegye alispánjának iratai, közigazgatási iratok (a továbbiakban: alispáni közig.) 14758/1939. 7 A Fonyódligeti Fürdőegyesület 1932-ben alakult meg, alapszabálya 1940-ben jelent meg. Bevezetőjében ezt olvashatjuk: „... más értelmet és új színt kap az a település, mely a Fonyód és Boglár közötti Balatonparton elhúzódó kedves fenyőerdőben tette le az első családi villák alapkövét 1931-ben, s amely azóta Fonyódliget elnevezéssel a legrohamosabban fejlődő balatoni üdülőhelyek egyike lett... ”. In. Varga István: Fonyód-fürdőtelep múltja képes levelező-lapokon. Veszprém, 2004. Faa Produkt. 51. p. 8 A gyógyhely érdekében szükséges közérdekű (egészségügy, vízvezetéki, csatornázási, talajvíz-levezetési, világítási, partrendező, parkolási, fürdőház építési stb.) munkálatok elvégzésére, ha azoknak költsége a gyógyhely bevételeiből nem fedezhető, a gyógyhelyeken lévő ingatlanok tulajdonosai érdekeltségi kört alkothatnak. Az érdekeltségi kör megalakítása tárgyában a törvényhatóság első tisztviselője határoz [...]. 9 SML. alispáni közig. 14758/1939. Érkeztetési iktatószám: 1303/3-1936. A határozat megokolásában kimondták, hogy a tervbe vett partvédmű létesítése közérdekű és a Balaton kultuszt szolgálja. Miután az építkezéssel járó magas költségek a befolyó üdülőhelyi díjakból nem fedezhetők, így feltétlenül szükséges az érdekeltségi kör megalakítása. 10 Dömjén Miklós: Somogymegye Trianon után (Bp., 1930.) című munkájában a következőket írta Izsák Lajosról: „.. .Közel 35 éves szolgálati idővel ő a város leghosszabb közszolgálattal bíró főtisztviselője... az ő irányítása mellett a korábban gyenge eredménnyel működő adóhivatal a legkiválóbb közhivatalnak bizonyult... Izsák Lajos Kaposvár kulturális és jótékonysági egyesületének választmányi tagja, azok irányításában tevékenyen részt vesz. Mint einiger, puritán egyszerűségénél fogva a város széles társadalmi köreiben egyformán nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvend. ” 11 Vö. 4. sz. dokumentumok! 12 Kanyar, 1985.; 319. p. 13 A Balatoni Kikötők Állami Felügyelősége a témához írt szakvéleményeiben adott hangot azon észrevételének, miszerint a partvédelem gyengébb minőségű megvalósítása a jövőben nagy fenntartási munkálatokat és ezzel együtt többletköltséget 90
