Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)

Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. I. rész

A kisgazda képviselők szőkébb pátriájukban is igyekeztek elhozni az Országház híreit. 1916. január 27-én a kaposvári vármegyeháza nagytermében, a Somogymegyei Kisgazdák Egyesületének éves közgyűlésén Szabó István tartott „nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitót.'’ ,Az érdeklődés oly óriási volt, hogy nem csak a megyeház nagyterme, de a karzata is szószoros értelemben a zsúfolásig megtelt, úgy hogy igen sokan he sem juthattak mára terembe."*'1 A Képviselőházban gyakran megnyilatkozó gazdapárti honatyákra a budapesti sajtó is felfigyelt. A 8 Órai Újság például 1916. február 4-én ,,szenzációs” hírt közölt: a parlament 1. számú bizottsági termében három pártonkívüli függetlenségi képviselő (Polónyi Géza, Holló Lajos, Barta Ödön) és három kisgazda honatya (Szabó István, I lerczegh Sándor, Novák János) Polónyi Géza vezetése alatt, új pártot alapított. A meglepő információt a Somogyvármegye is átvette.66 A kormánypárti napilap tudósítójának azonban már február 7-én maga Szabó István cáfolta az értesülést. Kijelentette, Polónyi Géza csak egyeztetésre hívta meg őt, s a megbeszélésen Herczegh Sándor és Novák János nem vett részt.67 68 69 70 A „hírbe hozott” Novák János 1916. február 12-én két interpellációt is elmondhatott a Képvi­selőházban. A sandi illetőségű gazdaember báró Hazai Samu honvédelmi minisztertől - pártvezére 1915. április 28-ai, illetve önmaga 1915. december 11-ei kérését megismételve - a háború kezdete óta szabadságra még nem engedett (önálló mezőgazda) hadimunkások kicserélését kérte.'11 Balogh Jenő igazságügy miniszternél pedig az iránt érdeklődött, milyen jogszabályokkal kívánja elkerülni a háború után - szerinte - tömegessé való földbirtokárveréseket, amelyeket most is csak moratórium­mal lehetett meggátolni.71 A kormánytagok mindkét ügyben „megnyugtató választ” adtak a Csurgói választókerület képviselőjének. Hat nappal később, 1916. február 18-án, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről be­nyújtott miniszterelnöki jelentések tárgyalásán, Novák János először a 400 grammos kenyérfejadag elégtelen voltát bizonygatta, majd áttért a mezőgazdasági termelés problémáira. Képviselőtársainak sötét színekkel rajzolta meg a munkáskezeket nélkülöző, bevetetlen területekben egyre bővelkedő, a rekviráló hatóságok önkényét nyögő magyar vidék mindennapjait.'2 Másnap, 1916. február 19-én, a fenti témában Szabó István szinte megismételte párttársa panaszait. Az ellenzék határozati javaslatát - a rekvirálás terjedjen ki a közszükségleti cikkek teljes palettájára - „a pajták után a kamrákat is felforgatni szándékozó törekvésnek” értékelte, s határo­zottan elutasította. Az „úri osztálytól" - a mezőgazdasági munkaerőhiányra hivatkozva - követelte, hogy a kastélyok és kastélykertek fenntartását végző házi cselédségüket (komornyikot, lakájt, inast, kocsist, szakácsnőt, szobalányt, mindenest, kertészt) vezényeljék ki a szántóföldekre. Felszólalása végén külön kiemelte az otthonmaradt kisgazda feleségek helytállását, akik .jbámnlatraméltó önfel­áldozással” álltak oda az eke szarvához.73 Az 1916. június 7-től szeptember 29-ig tartó ülésezési periódusban, a képviselőházi témák sorához - a meddő közjogi, választójogi vitákhoz - csatlakozott a birtokpolitikai reform ügye is. A kérdéskör Ház elé jutásában döntő szerepe volt a székesfehérvári megyéspüspök 1916 tavaszán, nagy nyilvánosság előtt tett megnyilatkozásainak. Prohászka Ottokár több fórum előtt javasolta, hogy a 10 000 kataszteri holdnál nagyobb hitbizományi, egyházi és közalapítványi birtokokat az állam vásárolja meg, vagy vegye bérbe, s azokon létesítsen állami kis- és középbérleteket katonaviseltek, hadirok­kantak és hadiözvegyek számára.74 1916. június 14-én - a hadiállapot beállta óta harmadik - felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalásakor Szabó István - kihasználva a szabadabb témaválasztást - ismét nagy ívű beszéddel örvendeztette meg képviselőtársait. Elöljáróban a közös hadsereg tisztjeinek a közkatonák irányá­67 .A somogyinegyei kisgazdák gyűlése." Svm. 1916. jan. 29. 4. p. A közgyűlésen történtekről a vármegye másik napilapja is beszámolt: .A kisgazdák gyűlése. Mit kívánnak a kisbirtokosoké" SH. 1916. jan. 29. 2. p. 68 ..Polónyi pártot alakít." Svm. 1916. febr. 6. 4. p. 69 ..Polémyi - az egyesült ellenzik ellen." Svm. 1916. febr. 9. 4. p. 70 KN. XXIX. köt. 196 - 197. p. 71 Uo. 197 - 199. p. 72 Uo. 311 -315. p. 73 Uo. 344 - 346. p. 74 Galántai, 2001.209 - 210. p. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom