Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Pribéri és vuchini gróf Jankovich László, Somogy vármegye főispánja 1860–1886. Pályakép-vázlat egy somogyi főispánról a dokumentumok tükrében. Forrásközlés
az örökös főrendiházi méltóság jogát.32 (6. dokumentum). Erről az eseményről, Tisza Kálmán miniszterelnök, a 3271/1885. sz. október 6-án kelt leiratában értesítette Jankovich László főispánt. (7. dók umentum). 1885. november 2-án jeles ünnepe volt Somogy vármegyének. Pribéri és vuchini Jankovich László gróf, főispán közszolgálatban eltöltött félszázados, a főispánságának 25 éves jubileumát ünnepelték. A fényes eseményt Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 305/1885. kgy. számú, Kaposváron 1885. november hó 2-án tartott évnegyedes díszközgyűlési jegyzőkönyvének kivonata örökíti meg. Az ünnepségről a Somogy33 c. hetilap 1885. november 3-ai számában részletesen beszámolt az eseményekről. A többoldalas tudósításban többek között a következő megjegyzést olvashatjuk az „Újdonságok" rovatban: ,Az ünnepélyességek leírása annyira igénybe vette lapunkat, hogy rendes rovataink kimaradtak."34 A közszolgálatban eltöltött fél évszázados munkásságát és 25 éves főispáni tevékenységét megkoronázó) jubileumi ünnepség után Jankovich beadta lemondását. Az 1886. augusztus 2-ai megyegyűlésen Somssich Pál35 megyebizottsági tag indítványt terjesztett elő, melyben Somogy megye közönsége nevében kéri a főispánt, bog)' lemondási szándékától álljon el, és „megyénket bölcs vezérletével tovább is boldogítani méltáztassék(8. dokumentum). A megyegyűlés óhaját jegyzőkönyvbe foglalta és a Belügyminisztérium elé terjesztették, de az új főispán36 kinevezése már folyamatban volt. Az új főispán beiktatási ünnepségén felolvasták Jankovich László gróf búcsúzó levelét: (9. dokumentum). Gróf Széchenyi Ferenc és Véssey Mihály indítványára gróf Jankovich László érdemei jegyzőkönyvben megörökítést nyertek. Véssey Mihály indítványozta, hogy a vármegye a belső titkos tanácsosi ranghoz fejezze ki jókívánságait és az erről felvett jegyzőkönyv átadására válasszanak megyei küldöttséget. A tisztelgő bizottság október 26-án érkezett Szőlősgyörökre és átnyújtották Jankovichnak a vármegye jegyzőkönyvét. 32 1885. évi VII. törvénycikk A főrendiház szervezetének módosításáról:, A főrendiház tagjai azok, kik: a) örökös jogon; b) az általuk viselt méltóság vagy hivatal; e) Ő Felsége a király által élethossziglan lett kineveztetésük ; (I) a Horvát-Szlavonországok gyűlése által az 1881 :XV. te. értelmében eszközölt választás következtében bírnak a főrendiházban ölési és szavazati joggal. 2. § Örökös jogon tagjai a főrendiháznak: a) a felséges uralkodóház teljeskom főherczegei, b) a magyar főrendiházban a tagságra eddig jogosított, nemkülönben az erdélyi nagyfejedelemségben annak Magyarországgal történt egyesítése előtt a magyar királyok által grófi vagy bárói czimet nyert családok mindazon 24. évüket betöltött és nagykorú férfi tagjai, kik egyedül vagy velük egy háztartásban élő feleségük és kiskorú gyermekeik vagyonát is odaszámitva, a ínagyar állam területén oly földbirtoknak telekkönyvi tulajdonosai és haszonélvezői, vagy életfogytiglan haszonélvezői, vagy oly családi hitbizomány birtokosai, melynek az 1885. évre az uj földadó kataster alapján megállapított egyenes állami földadója a rajta levő lakházak és gazdasági épületek házosztály adójával együtt legalább 30(H) frtot tesz osztrák értékben. Azon főrendi családokra nézve, melyeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban jogosultak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon, egyszersmind a monarchia íruís állama vagy bármely más állam törvényhozásában is bírhatnak üléssel és szavazattal; megállapittatik ha , hogy az ezen § b) pontjában említett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak, a magyar főrendiházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot, személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar főrendiházban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után hat hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi julius 1-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek. Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételétől számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított ntyolcz nap alatt a főrendiház elnökével közli, c) Azon leszámlázásuknál fogva magyar állampolgárok és egyenes leszármazás utján törvényes flutódaik, kiknek a megfelelő (herczegi, grófi, bárói) czimen kívül Ő Felsége a király, a ministe rtanáics felterjesztésére, az örökös főrendiházi tagságjogát is külön adományozta. A nem leszámlázásuknál fogva magyar állampolgárok a főrendiház tagság jogával, a ministe rtanáics előterjesztésére, csak a törvényhozás utján ruházhatók fel. A mi niste rtanáics mindkét esetben csak oly 24. évüket betöltött és nagykom érdemes magyar állampolgárt hozhat javaslatba, ki az ezen §-ban megállapított vagyoni képesítéssel bir. 3. § Ha a 2. § b) és c) pontja által érintett családok tagjainak valamelyike nem bir a megállapított vagyoni képesítéssel, vagy ha azt későbben elveszti, azon időtől fogva rá nézve a jog szünetel, de feléled ismét, ha ezen képesítést később megszerzi. Ez esetben a jog a jogosultság igazolását követő legközelebbi ülésszaktól fogva gyakorolható. 4. § Az. általuk viselt méltóság vagy hivatal alapján és annak tartama alatt tagjai a főrendiháznak." 33 Somogy. XXI. évf. 44. 1885. nov. 3., 1-4. p. (a továbbiakban: Somogy) 34 Uo. 5. p. 35 (1811-1888) Politikus, 1834-44-ben országgyűlési követ, 1847-48-ban Baranya vármegye követe, 1867 után a képviselőház alelnöke, 1869- 1872-ig elnöke, valóságos belső titkos tanácsos, főrendi ház örökös tagja, egyik megalapítója és mecénása volt a kaposvári gimnáziumnak. 36 Vizeid Tallián Béla (1886-1892 között Somogy vármegye főispánja) 43
