Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Pribéri és vuchini gróf Jankovich László, Somogy vármegye főispánja 1860–1886. Pályakép-vázlat egy somogyi főispánról a dokumentumok tükrében. Forrásközlés
Ezt követően a Gömör megyei tisztújítások alkalmával felmerült törvényellenességek megfékezésére kiküldött Szerencsy István1' királyi biztos mellett működött. 1837-ben az Udvari Kancelláriánál 2 évig fogalmazó gyakornok. 1839-ben Verőce vármegye országgyűlési követté választotta.6 7 Ekkor Szlavóniában élt nagybátyjainál, Jankovich Józsefnél és Istvánnál, s élénken részt vett a megyei közéletben. 1841 szeptemberében Verőce vármegye alispánjává választották. 1848 áprilisáig töltötte be ezt a tisztséget, amikor is az első felelős magyar minisztérium felterjesztése alapján kinevezték Verőce vármegye főispánjává. Főispáni állásáról 1848 szeptemberében lemondott - amikor Verőce vármegye lakossága fegyvert fogott Magyarország ellen - és visszatért szőlősgyöröki8 birtokára. 1849. október 3-án házasságot kötött vizeki Tallián Rózával9. I lázasságukból három fiúgyermek született, Aladár10, Tivadar11 és László.12 13 1847-től elnöke volt a Balaton Szabályozási Egyletnek. Nevéhez fűződik a bogiári rév gőzhajó kikötővé való átalakítása. 1846-ban, mint bogiári földbirtokos, felajánlotta a Balaton Gőzhajózási Társaságnak a bogiári révkikötőt. Itt épült a Balaton első gőzhajójának, a Kisfaludynak a kikötője. A kikötőnek jelentős szerepe volt a későbbiekben is. Az 1861-ben átadott Déli Vasút három balatoni megállóhelye közül az egyik Boglár volt. 1872-ben a Zala-Somogy Gőzhajózási Társaság elnöke lett. A Dráva-szabályozás ügyében, több éven keresztül, mint királyi biztos tevékenykedett. 1861-től elnöke volt a Dráva-szabályozási Bizottságnak. A Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke volt, annak megalakulásától egészen haláláig,1,5 miután hivatalos állásától megvált és a közügyektől visszavonult,14 egyhangúan megválasztották továbbra is elnöknek. \somogymegyei gazdasági egyesület a nehéz politikai napokban, midőn tenni, sőt beszélni sem volt szabad, egész csendesen hatott a közügyek alakulására, s a gazdasági téren való közhasznú működése mellett folyton ébren tartotta a közszellemet, hogy az a vármegyében teljesen megérve, lelkesedve fogadja az ébredés hajnalát."15 Az 1860. október 20-án kibocsátott Októberi Diploma újraszabályozta Magyarország közjogi viszonyait. Visszaállították a Magyar Kancelláriát és a I Ielytartót an ácsot. Báró Vay Miklós16 kancellár előterjesztésére Jankovich Lászlót 1860. november 26-án kinevezték Somogy vármegye főispánjává, mely eseményt „egy jobb jövő hajnalaként üdvözöltek a vámnegyében ,”17 Kinevezését követően a főispán felhívással fordult a megye közönségéhez. A felhívásban bejelentette kinevezését és egyben kifejezte óhaját, hogy a régi alkotmányos jogaiba visszahelyezett megye a közigazgatás törvényszerű kezelését mielőbb kezébe vegye, a megyei tisztikart a közóhajtás és egyetértés igényeinek megfelelően megalakítsa. A felhívás 1860. december 19-ére a megyeszékhelyre szólította az 1848-ban törvényesen megválasztott megyei Állandó Bizottmány tagjait „előleges értekezletre,” és 20-ára a megyebizottmányi közgyűlési tanácskozásra.18 (1. dokumentum). Az „előleges értekezlet"-en a 48-as megyei bizottmány tagjai kijelentették, hogy „a keserves, sanyarú évek lefolyása után egy új, erőteljes ifjú sarjadékot látván a hátuk mögött fennállani, nem érezhetik magukat elég eríísnek továbbra is a sors különböző csapásai által számra is megfogyva, de a jelen közvélemény követelő kívánalmainak megfelelően hathatósan és kielégítően közreműködni, ennél 6 Szerencsy István (1793-1851) 7 Csányi Ferenc: Adatok a pribéri és vuchini Jankovich család történetéhez. [II. n.][1894]. 86-87. p. 8 Szőlősévérök község Somogy megyében a lengyeltóti kistérségben. 9 (1823. márc. 6. - 1890. szept. 6.)' 10 Jankovich Aladár (1850. júl. 20. - 1919. ápr. 19.) 4 évig hadnagyként szolgált a 10. sz. honvéd huszárezredben, cs. és kir. kamarás, horvát tartománygyűlési képviselő volt. 1872. április 17-én házasságot kötött Bombelles Klotild grófnővel. Négy gyermekük született, Anna, Iván, Aladár és Mária. Jankovich Iván Antid nevű utódjának ellninytával, 1975-ben kihalt a Jankovich család. 11 Jankovich Tivadar (1856. dec. 26. - 1915. márc. 30.) A szőlősgyöröki uradalom ügyeit intézte, jelentős szerepe volt a község fejlődésében, nem nősült meg, utód nélkül halt meg 1915-ben. 12 Jankovich László (1860. márc. 2. - 1921. dec. 1.) A budapesti tudományegyetemen jogi végzettséget szerzett. 1890-től a Lengyeltóti járás főszolgabírája volt. Zala vármegye főispánja 1896. március 20. és 1903. december 19. között. 13 1860. november 20-tól 1895. november 26-ig 14 1886. szeptember 20. 15 Roboz István és Koboz Zoltán: Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület monográfiája, Bp., 1897. 4. p. 16 Politikus, kancellár, főrendiházi elnök, koronaőr, nagybirtokos. (1802-1894) 17 Csánld. 536. p. 18 SMLXI1I. 14. Szőlősgyöröki Jankovich család iratai. 25. d. Családi iratok. 41
