Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Nagy-Tóth Mária: „Én szegény nyomorult Mocsolági István Kapos várban sötét tömlöcben hevert, nagy nyomorúságot szenvedő…" Adalékok a koraújkori rabtartás történetéhez
„ÉN SZEGÉNY NYOMORULT MOCSOLÁGI ISTVÁN KAPOS VÁRBAN SÖTÉT TÖMLÖGBEN HEVERT, NAGY NYOMORÚSÁGOT SZENVEDŐ...” Adalékok a koraújkori rabtartás történetéhez NAGY-TÓTI I MÁRIA Kapos vára A közlemény Mocsolági vagy Mocsoládi István, Batthyány I. Ádám egyik szenátorának leveleit mutatja be, melyeket 1648-as rabsága idején írt urának.1 A levelek küldésének évében Kapos várát már 93 éve birtokolta a török: Tojgun budai basa 1555-s hadjárata során foglalta el szeptember 20-21-én 13-14 napos ostrom után.2 A vár akkori ura, Dersffy István a török támadásakor azonnal Bécsbe ment, hogy segítséget kérjen Ferdinánd királytól. Már visszafele tartott a kért segítséggel, amikor a vár védői megszöktek a várból, és üresen hagyták azt.3 A vár ostromáról Dzselálzáde Musztafa nisandzsi hasi, II. Szulejmán szultán kancelláriájának tudós vezetője is beszámolt4: e forrásból egyfajta képet kapunk a korabeli Kapos váráról: „A nevezett vár Kapos nevű víz közepén fekszik, mely egészen körülveszi s minden oldalról nehezen járható hegyek kerítik. Széles árkán belül van a nagy palánk, azon bellii az erős párkány és harminc rőfntji széles árok, tele vízzel. A párkánynak minden oldala hantból, deszkából és gerendákból van építve és bástyákkal ellátva [... ] a nevezett vár teljésen elfoglaltatott, minden része megtisztíttatott a legalsó pokol lakóitól, a benne talált és régtől fogva elzárt rnüsziilmán foglyokat pedig megszabadították. Egész határával elfoglaltatván, az iszlámnak az egyik házává tétetett. Templomait mecsetekké, zárdáit dzsámikká alakították át, a kereszteket és tornyokat lerombolták, a várat az iszlámnak tartományaihoz csatolták. Miután dizdár5 6 neveztetett ki és őrség rendeltetett bele, ide is bevitetett a próféta vallási törvénye. ”fi Evlia Cselebi magyarországi utazása (1664) során is megemlítette a várat: „Építőjét senki sem tudja [...] Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának fia volna. Kanizsa gyanánt egy nádas, inocsaras mély völgyben úgy áll, miként négy lábán a béka. A mocsárnak vize a Kapós folyón s az árkon átfolyik, s igen nagy víz. Vára nincs olyan nagy, mint Kanizsa hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének az alapján nagy fagerendák vannak s körös körül tömésfalakkal övezett palánka. Belső vára azonban nagyon erős, háromszáz deszkazsindelyes tetejű, kert nélküli szűk háza van. Szulejmán kilóm dsámija, hadiszertára, élelmiszer raktára, keletre nyíló vaskapuja s előtte felvonó hídja és tornya van. Külvárosa: Egy tágas síkon a Kapos folyó mocsarai közé épült hosszúkás négyszögű külváros. Palánkfalának szélességét teljés ötven lépésnek találtam. Ez iszkenderi vár minden oldalán nagy bástyáik és minden szöglet könyökénél lőrések vannak [...] Kapui előtt az árok fölött levő hidjai csigákon járnak. E városban van a Khunkjár dzsámi és más egy-két dzsámi. Van két medreszéje7 8, hat elemi iskolája, két helyen kolostora s mintegy ötven boltja. Három iszlám városrésze van, a többi keresztény. Utcái deszkaburkolatúak, épp úgy, mint Kanizsán, mert siippedékes hely. Vize és levegője nagyon kellemes. Szép arcú és egészséges népe van.”H 1 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL). Batthyány missilisek adatbázisa. P 1314. 31521-31523. sz. levelek. 2 S/.akály Ferenc számításai szerint a vár védelme minimálisan 11-12, maximálisan 14-15 napig tartott. Szakály Ferenc: Kaposvár a török időkben. In. Kaposvár várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1975.101-107. p. (a továbbiakban: Szakály, 1975.) 3 Szakály, 1975. 103. p. 4 Uo. 101-103. p. 5 dizdár: várkapitány 6 nisandzsi hasi: főpecsétőr, kancellár 7 medresze: felsőbb fokú egyházi jellegű iskola 8 Kanyar József: I larminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, 1989. 97-98. p.; Szakály, 1975. 110. p.
