Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Nagy-Tóth Mária: Jakob Klain, a Batthyányak szalónaki patikusának levelei 1635-1657
JAKOB KLAIN, A BATTHYÁNYAK SZALÓNAKI PATIKUSÁNAK LEVELEI 1635-1657 NAGY-TÓTH MÁRIA Szálának1 a Batthyány család kezén A tanulmány a Batthyány család szalónaki várában patikusként szolgáló Jakob Klain leveleit veszi górcső alá2. Szakának és Rohonc uradalmakat 1527-ben adományozta Ferdinánd Ratthyány I. Ferencnek, aki megszerezvén Németújvár várát is, a családi birtokok súlypontját Szlavóniából Vas megyébe helyezte át.3 Az uradalmakat azonban ténylegesen csak 1544-ben tudhatta magáénak a család, akkor tudta ugyanis megvenni a Baumldrcher örökösöktől, s még abban az évben birtokba iktatták őket királyi és királynői jóváhagyással.4 Batthyány I. Ferenc gyermektelen lévén végrendeletében (1559) a két birtokot unkaöccsére, Batthyány II. Boldizsár fiára, I. Kristófra hagyta öt falu kivételével, melyeket a németújvári várhoz csatoltak 1539-ben.51. Kristóf halála után fia, Batthyány III. Boldizsár, majd annak fia, Batthyány II. Ferenc örökölte a birtokokat. A Bocskai felkelés alatt nagy kár érte az uradalmakat: a „rohonci és szalonaki várakhoz tartozó falvak közül 22-ben alig írtak össze néhány portát, mivel leégtek,”6. Bethlen Gábor felkelése idején gr. Rainbold Collalto seregei pusztították a birtokokat. Batthyány II. Ferenc halála (1625) után özvegye, Lobkowitz Poppel Éva, majd fiuk, Ádám vette át a birtokok igazgatását. 1636-ban az özvegy és fia egyezséget kötöttek: ennek köszönhetően Szakának vára minden tartozékával együtt Ádámé lett.7 Ádám 1659-ben készítette el végrendeletét, s ebben többek között az említett két uradalmat két fiára, „Kristófra és Pálra hagyta, hogy egyenlően osszák fel azokat maguk között”, ők ezt atyjuk halála (1659) után, 1662-ben tették meg.8 A rohonci és a szalónaki várat egyaránt szobáról szobára haladva osztották ketté, egyes részeiket közösen hagyva.9 Szalónak „szerencsétlen helynek” számított a Batthyány családban, Poppel Éva 1638. május 8-án Dobrán írt levelében óva intette fiát attól, hogy felesége ott adjon életet gyermeküknek,,... Mely helység az te Famíliádnak igen szerencsétlen, kiváltképpen az oly nehéz állapotukban: Egykor az Boldog emlékezetű Jobb Atyád is oda vitte volt az Jobb Anyádat gyermek Agyat Fekünni s-oly szerencsétlenség találta hogy egy vagy két hét alatt négy gyermeke holt meg, két Fia és két Leánya, s-az szegény Istenben el nyugodt Atyádat is (:gyermek lévén akkorban:) alig kapta egy városi Asszony ki az várbul, Rohonczra vivén, ott gyógyította meg az Himlőbül, és ott nevelte föl, s-úgy maradott meg. Engemet is oda vitt volt az szegény Atyád Egyszer Szalonokra ezenbéli állapotomban s-úgy vagyon hogy Isten békével választott meg tűle és adta ez világra, de mihelyen lett, azon szem Pillantásban meg holt kereszteden;... ”10 1 Szalónak (ma: az ausztriai Stadtschlaining Burgenlandban) lásd! Magyar helységnév-azonosító szótár. Szerk. Lelkes György. Bp., 1992. (továbbiakban: Lelkes, 1992.) 414. p. 2 A leveleket a Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MÓL) őrzi, P szekció. Családok, testületek és intézmények (továbbiakban: P) A herceg Batthyány család levéltára. 1314. Batthyány család missilisei. (továbbiakban: Batthyány miss.) 60. dob. Jakob Klain szalónaki patikus levelei. 1635-1657.26 853-26 867. számú jelzet alatt találhatóak. Eredetileg 23 darab levél volt, mára csak 15 darab levél maradt fenn. 3 Zimányi Vera: A rohonc-szalonaki uradalom és jobbágysága a XVI-XVII. században. Bp., 1968. (továbbiakban: Zimányi, 1968.) 15. p. 4 Uo. 16. p. 5 Uo. 17. p. 6 Uo. 20. p. 7 Uo. 21. p. 8 Uo. 22-23. p. 9 Uo. 23. p. 10 Kincses Katalin, „lm küttem én orvosságot" - Lobkowitz Poppel Éva levelezése 1622-1644. Összegyűjt., sajtó alá rend., bev. Kincses Katalin. Bp., 1993. (továbbiakban: Kincses, 1993.) 186. p. „Jobb Atyád": nagyapád, Batthyány III. Boldizsár; „Jobb Anyád”: nagyanyád, Zrínyi Dorica, Jstenben el nyugodt Atyád”: elhunyt apád, Batthyány II. Ferenc szintén Szalónakon halt meg; .JLngemet”: Lobkowitz Poppel Évát; „de mihelyen lett, azon 7
