Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Récsei Balázs: A Somogy megyei települések haszonállat-állománya az 1870. év elején végrehajtott összeírásban (forrásközlés)
pest kisebb eltérések adódhatnak, amelyeket a rendelkezésre álló források alapján nem sikerülhet feltárni. A másik említésre méltó vonulata a jelentésnek az a kérés, amelyből kiderül: a másodalispán nem tartotta elegendőnek saját hivatalának tekintélyét a munkálatok sikerességének biztosításához, ezért felkérte a főispánt, hogy külön táviratban szólítson fel minden fő- és alszolgabírót a pontos munkavégzésre és ennek felügyeletére.23 Somssich Lőrincnek, a Somogy Vármegyei Népszámlálási Bizottság elnökének intenciót mind a népszámlálásban tevőlegesen részt vevők, mind a megszámlálandók nyílt levélben is elolvashatták. Somssich alapelvként leszögezte, hogy „a népszámlálás ügye oly fontos, melynek jó és üdvös megoldását semminemű felmerülhető nehézségnek megakasztani nem szabad. ” Az országos népszámlálásra és haszonállat-összeírásra való tekintettel az 1870. január 1. és 15. közötti időszakra az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el és az adóbehajtást is felfüggesztették. A jegyzők és a tanítók így időt kaptak a számlálásban való közreműködésre. Minden felekezethez tartozó lelkészt, papot az egyházi elöljáróságok utasítottak a köznép felvilágosítására, annak érdekében, hogy a népszámlálás és a hasznos háziállatok összeírása minél pontosabb, hitelesebb legyen. A somogyi bizottság elnöke elvárta minden érdekelttől a számszakilag és időben is pontos teljesítést. A január 3-án induló munkákat 15-éig be kellett fejezni az egyes településeken. Kivételt képeztek a szálláshelyek, ahol vendégeket érthető okokból 1870. január 1-jén kellett számba venni.24 A járási és megyei összesítő táblázatok 1870 nyarára készültek el. A munkát Somogybán számos körülmény nehezítette, köztük az, hogy az előkészítés időszakában, sőt az érdemi munka elején is meglehetősen sokan visszaadták a népszámlálási bizottsági, illetve számlálóbiztosi megbízatásukat. Pótlásukat hazafiúi érzelmekre hivatkozva ingyenesen, illetve napidíj beígérésével sikerült keresztülvinni. Többen a munka nagyságától, illetve a felelősségtől rettentek vissza, sokan az anyagi megbecsülés hiányára hivatkozva nem vállalták a munkát.25 Mind a 316 somogyi település minden házszámmal rendelkező lakóházánál, sőt egyes esetekben számmal nem rendelkező sátraknál és putriknál az alábbi 9 fejléccel megnevezett népszámlálási tabellába foglalt kérdéskört vették számba, illetve regisztráltak: • X. a. A jelenlevő népesség nem, vallás, állapot, honosság, jelen- és távoliét és műveltségi fok szerint • X. b. A jelenlévő népesség hivatása és foglalkozása szerint • X. c. A jelenlevő (hazabeli és idegen) népesség születés és korév szerint [100 évnél idősebbek, valamint az 1770 és 1869 közt születettek évenkénti kimutatása] • Férfi népesség • X. d. A jelenlevő (hazabeli és idegen) népesség születés és korév szerint [100 évnél idősebbek, valamint az 1770 és 1869 közt születettek évenkénti kimutatása] • Női népesség • X. e. A háziállatokról • X. f. (1-ső melléklet) A katonai egyének kimutatása • X. g. (2-dik melléklet) A jelenlevő idegenek és távollevő helybeliek honosságuk és tartózkodásuk szerint • X. h. (3-dik melléklet) A köz- és magánépületek kimutatása • X. i. A 100 éven felüli, a természeti hiányokban szenvedő és (a községi áttekintésben felsoroltakon kívül) más keresztyén vagy nem keresztyén hitfelekezetű egyének kimutatása Mint már fentebb említettem, az összeírási adatok pontossága több ok miatt is kétséges. Ebből kettő lényegeset Pálinkás Endre igali népszámlálási ügynök is megfogalmazott, amikor egyik jelentésében kifejtette: ,Azon öntudattal, hogy tőlem telhetőle g mindent megtettem, ami a nagy munka sikerülését elősegítse, bátorkodom bocsánatot kérni ha netán nem mindenben jártam úgy el, a mint 23 SML főisp. ált. 169/1869. sz. Benne az 1926 szám/népsz. Bm., illetve Fm., Ip. és Kér. Min. együttes utasítása is. 24 Somogy, 1869. dec. 21. 2. p. 25 SML SVNB iktatószám nélküli 46
