Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Récsei Balázs: A Somogy megyei települések haszonállat-állománya az 1870. év elején végrehajtott összeírásban (forrásközlés)
A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEK HASZONÁLLATÁLLOMÁNYA AZ 1870. ÉV ELEJÉN VÉGREHAJTOTT ÖSSZEÍRÁSBAN (FORRÁSKÖZLÉS) RÉCSEI BALÁZS „Habára népszámlálásoknak tudományos, leginkább a nemzetközi statisztikai kongresszusok által kifejtett elmélete, bármely más tárgyaknak a népszámlálással együttes megszámláltatását roszalja: a házi állatoknak a népesség megszámláltatása alkalmával eg íjidőben eszközlendő számlálását mégis elrendelte az 1869. Ili törvényczikk s elrendelte hihetőleg azon szempontból indulva, hogy a hasznos házi állatoknak megszámláltatása, ha külön eszközeltetik, mégis hasonló nagy gépezetet s valószínűleg igen megközelítőleg hasonló költségeket is okozott volna. Az 1870. év elején tartott népszámlálás és haszonállat-összeírás különös jelentőséggel bír a magyar statisztika és a történeti statisztika forrásbázisában, hiszen ez tekinthető az első hivatalos magyar népszámlálásnak, mivel először végeztek ilyen jellegű összeírást magyar kormányzati kezdeményezésre a Magyar Korona országai területén. Az előkészítés és megvalósítás során felmerült szakmai problémáknak köszönhetően hozták létre 1871-ben az első önállóan, professzionálisan statisztikával foglalkozó szervezetet hazánkban, az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatalt. Ennek első vezetőjévé Keleti Károlyt nevezték ki. Osztályvezetőként ő volt az 1869-1870-es években a népszámlálási munkák fő szervezője a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban. Az Országgyűlés az 1869. évi III. törvénycikk elfogadásával rendelkezett erről a népszámlálásról és állatösszeírásról.1 2 Határnapjául (mai terminológiával eszmei időpontul) 1869. december 31-ét jelölte meg, tehát az e napon fennálló állapotot kellett számba venni. A gyakorlatban pedig a számlálást 1870. január 3. és 15. közti időszakra próbálták korlátozni. Ebből adódóan már eleve nem alakult ki egységes elnevezés. A statisztikai, illetve történeti szakirodalom „1869. évi”, „1869-es”, „1870. évi”, „1870-es”, „1869/70. évi” és az „1870. év elején végrehajtott” megnevezéssel illeti. Mint jelen bevezető tanulmány címéből is kiderül, jómagam az utóbbit használom. Ez az elnevezés, illetve definíció szerepel a Pesten, 1871-ben kiadott, járási szintig részletezett népszámlálási kiadvány címében is.3 Egyetértve Pálházy László4 megállapításával az 1784-87., 1850. és 1857. évi népszámlálásokat nem nevezhetjük magyar népszámlálásnak, még ha „hivatalosak” voltak is, mivel olyan történelmi előzmények, illetve körülmények között születtek, hogy az adateltitkolás mértéke valószínűleg jelentős lehetett és nem magyar kezdeményezésre valósultak meg. Gondoljunk csak II. József különböző intézkedéseivel való szembenállásra, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vérbefoj- tását követő „passzív rezisztencia”, az osztrák hatóságokkal nem igazán együttműködő korszakára. A fentebb már hivatkozott népszámlálási kötet előszavát 1871 őszén fogalmazta meg Keleti Károly miniszteri tanácsos, az „országos magyar királyi statistikai hivatal” főnöke. Ebben három szempontot határozott meg a kiadvány céljaként. A részletes adatokkal a kormány különféle dönté1 A Magyar Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Szerk és kiad. az Országos Magyar Kir. Statistikai Hivatal. Pest, 1871.477. p. (A továbbiakban: Az 1870. év eleji népsz.) 2 Magyar Törvénytár. 1869-1871. évi törvényczikkek. Bp., 1896. 4. p. 3 Az 1870. év eleji népsz. 4 Pálházy László: Az 1869. évi népszámlálás. (A továbbiakban Pálházy 2005.) In. Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai. Összeáll. Sebók László Bp., 2005. VII. p. (A továbbiakban: Az 1869. évi népsz.) 41
