Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Rezümék (magyar, angol, német)

iratpusztulásról, ám ennek adatai néhány ponton eltérnek a jelentésben közűitektől. A szerző ezen két irat betűhív szövegét adja közre.

VONYÓ ANITA: A SZENTGÁLOSKÉRI TERMELŐSZÖVETKEZET TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG (1951-1992;

Kevés gazdasági szervezet van, amely a falvak életét olyan mértékben határozta meg, mint a termelő- szövetkezetek. Megítélésük a rendszerváltozást követő majd két évtizedben gyakran keltett szélsőséges megnyilvánulásokat. Jelen tanulmányunkban a szentgáloskéri termelőszövetkezet működésének nehézségektől sem mentes történetét mutatjuk be a megalakulástól, a valódi magántulajdonon alapuló vállalkozó szemléletű gazdálkodás beindításáig. A kezdeti ellenszenv dacára a településen a termelőszövetkezet mindvégig kiemelkedő szerepet játszott, és a jogutódjaként létrejött Agrária Zrt. napjainkban is meghatározó gazdasági szereplőként van jelen Szentgáloskér életében.

Szentgáloskéren 1951-ben alakult meg a „Táncsics Mihály” III. típusú Termelőszövetkezeti Csoport, amely 1956-ban felbomlott. 1959-ben kezdődött meg a termelőszövetkezet újjászervezése, „Zöldmező” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven. 1967-ben a szentgáloskéri „Zöldmező” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a somodori „Kossuth” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, és a répáspusztai „Első Ötéves Terv” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, „IX. Pártkongresszus” Mező- gazdasági Termelőszövetkezet néven, szentgáloskéri székhellyel alakult meg. A gazdasági szervezet 1979-től „Béke” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven működött 1992-ig, amikor létrejött a privatizáció útjára lépő „Agrária” Mezőgazdasági Szövetkezet.

HAUER JÁNOS: KUTATÁSI TÉMÁK ÉS SZOKÁSOK A SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRBAN 1967 ÉS 1990 KÖZÖTT

A szerző a Somogy Megyei Levéltárban 1967 és 1990 között folytatott kutatási szokásokat, és ezen belül is a kor kutatóinak témaválasztásait és ezek valószínűsíthető okait tárja az olvasó elé, egy olyan időszakból, mikor a levéltári tudományok, és a levéltár funkciója a társadalom szélesebb körében nem volt annyira ismert, mint napjainkban. Az írás részletesen prezentálja az adott időszak levéltári kutatásainak feltételezhető céljait, főbb érdekességeit, melyek által sokszor választ kapunk a tanulmányt felölelő 24 esztendő társadalmi, politikai, gazdasági kérdéseire és kutatóink érdeklődési területeire is. Egyben rávilágít arra, hogy napjainkra a kutatási szokások változása, a témaválasztás átalakulása és a kutatók társadalmi összetételének heterogenitása milyen újabb kihívások elé állítja a levéltári szakmát.

295