Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Rezümék (magyar, angol, német)
REZUMEK NAGY-TÓTH MÁRIA: JAKOB KLAIN, A BATTHYÁNYAK SZALÓNAKI PATIKUSÁNAK LEVELEI - 1635-1657 A szerző tanulmányában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit vártak el egy patikustól egy XVII. század főúri, jelesül a Batthyány udvarban. A levelek „boncolgatása” során fényt derít arra, hogy Jakob Klain mettől meddig állt a Batthyányak szolgálatában, mennyi fizetést kapott, milyen eszközökkel és hogyan látta el a rábízott feladatokat: a gyógyszerkészítést, valamint a család tagjainak, az udvar népének, a tömlöcbe zárt raboknak a gyógyítását. GŐZSY ZOLTÁN: MEZŐVÁROSI KÖZIGAZGATÁS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A 18. SZÁZADI SOMOGY MEGYÉBEN SZIGETVÁR PÉLDÁJÁN A tanulmány azon Somogy megyei mezőváros példáján mutatja be a városi struktúra működésének alapjait, amely a legtöbb primer forrással rendelkezik a lokális közigazgatással kapcsolatban. A szerző vázlatosan összefoglalja a 18. századi somogyi mezővárosok igazgatási sajátosságait, majd részletesen ismerteti és értékek Szigetvár magisztrátusának felépítését, működését, a városi tisztviselők hálózatát, a tevékenységükben tapasztalható tendenciákat, illetve az alsó szintű igazságszolgáltatás működésének főbb kérdéseit. Az írás tágabb környezetbe helyezi, értelmezi, továbbá példákkal igazolja a városi igazgatásban bekövetkezett változásokat, tendenciákat, amelyeket összevet más, hasonlójellegű déldunántúli mezővárosokkal. A tanulmány olyan időszakban mutatja be Szigetvár fejlődését, amely során a jogi helyzetében, körülményeiben bekövetkezett változások, illetve az egyre gyarapodó és specializálódó feladatok folyamatos kihívás elé állították a helyi magisztrátus működését, és azt vizsgálja, milyen válaszokat adott ezekre. RÉCSEI BALÁZS: SOMOGY MEGYE HASZONÁLLAT-ÁLLOMÁNYA AZ 1870. ÉV ELEJÉN VÉGREHAJTOTT ÖSSZEÍRÁS ADATAI ALAPJÁN (FORRÁSKÖZLÉS) Az Országgyűlés az 1869. évi III. törvénycikk elfogadásával rendelkezett egy népszámlálásról, illetve haszonállat-összeírásról. Az 1870. év elején tartott népszámlálás és haszonállat-összeírás különös jelentőséggel bír a magyar statisztika és a történeti statisztika forrásbázisában, hiszen ez tekinthető az első hivatalos magyar népszámlálásnak, mivel először végeztek ilyen jellegű összeírást magyar kormányzati kezdeményezésre a Magyar Korona országai területén. A bevezető tanulmányból nyomon követhetjük az összeírás történetének országos és Somogy megyei vonatkozásait. Megismerhetjük belőle a személyi, tárgyi és anyagi feltételeket, illetve az ezekkel járó nehézségeket, azaz bepillanthatunk a számlálás előkészítésének és lebonyolításának kulisszatitkaiba. Az írás fokozottan hangsúlyozza, hogy a közölt számokat erős kritikával kell kezelni, mivel az adateltitkolás pontos mértékét nem lehet meghatározni. A tanulmányt követő forrásközlési részben való eligazodást települési névmutató könnyíti. Az állatösszeírás a korabeli közigazgatási beosztást követi. A maga nemében mind a bevezető tanulmány, mind a forrásközlés unikális. Elsőként olvashatunk részletesen egy ilyen nagyszabású vállalkozás egy törvényhatóság területén való lebonyolításáról. Emellett jelen forráspublikáció az első, amely a települési tabellákat feldolgozva közli községi szinten az összeírás egyik - a hasznos háziállatokról szóló - tabellájának egy törvényhatóság területén összeírt minden adatát. 293
