Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Válogatás a 2009. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Goran Crnković: Fiumei szállodák a vasútépítés kezdetétől az I. világháborúig (fordította: Dolinar Erzsébet-Mária)

A szusaki polgármester, egyben magánvállalkozó, Ruzic György - aki bőrkereskedésbó'l gaz­dagodott meg - megrendelésére az építész Ambrosini újabb tervet valósít meg. A Deák utcában a polgármester lebontatja egyik öreg házát, s ennek helyén a Hungária szálloda mellett egy újat építtetett „Bristol” szálloda néven. 1909 végén nyitották meg a vendégek számára a 80 szobával, 120 fekvőhellyel, kávézóval és étteremmel rendelkező hotelt. Nem szabad kifelejteni a városi szállodák sorából a mai legimpozánsabb, legmodernebb szállo­dát a „Bonavia” szállót. Történelme nem nyúlik messzire és nem olyan fényes, ahogy reklámozzák. Helyén egy vendéglő állott ezen a néven, melyet 1906-ban átépítettek, s elegáns historikus stílusú szállodává alakították át. Ismertetésem végére hagytam azt a szállodát, melynek lakói nem voltak sem vidám, sem kí­váncsi turisták, nem volt kedvük sem városnézésre, sem szórakozásra. Tulajdonképpen a hatalmas, szecessziós stílusban épült szállodáról, a „Kivándorlók házá”-ró\ (Hotel emigranata) van szó. Fiume a 20. század elején az Európából tengerentúlra kivándorlók legforgalmasabb kikötőjévé válik. A liverpooli „Cunard Steam Ship” hajózási társaság állandó hajójáratai Fiume - New York kö­zött szállították ezeket az elkeseredett embereket, a kivándorlókat. A Monarchia keleti országaiból a fiumei kikötőbe özönlött emberek millióit, akiket a munkalehetőség, a meggazdagodás lehető­sége, a remény vezette Fiúméba, s innen hajóztak át az Atlanti-óceán másik felére, Amerikába, az ígéret földjére. A statisztika szerint 1903 és 1910 között 250 ezren utaztak New Yorkba, s ez 5%-a az USA-ba kivándorolóknak. Ezért a Magyar Belügyminisztérium 1904-ben pályázatot hirdet egy olyan épület létesítésére, mely a tengerentúli kivándorlóknak nyújt szálláslehetőséget a behajózás időpontjáig. A sok benyújtott terv közül Konstantin Zielinski professzor tervét fogadják el. Ö a budapesti Politechnikai Intézet tanára volt. A vasbeton szerkezet kivitelezését a budapesti „Henrik Freund és Fiai” cég vállalta. Az impozáns épület 160 méter hosszú 24 méter széles, ötszáz ággyal. Az első és második emeleten hálószobák voltak - 8 nagy és 6 kicsi -, apartmanok családoknak, nagy termek nappali tartózkodás céljából, orvosi rendelővel, üzlettel és étteremmel. Ez a modern épület, amely szecessziós díszítéssel készült, sok véleményt, kritikát váltott Id. Amig a helybeliek kritizálták „avangard” külsejéért, az idelátogatók, a „Kivándorlók háza”-mik lakói más véleménnyel voltak. A Booker T. Washington újságírója írta, mikor az amerikai konzul Charles Riceslocum meglátogat­ta ezt a szállodát Fiumében, ez a legnagyobb fiumei szálloda és a ,legérdekesebb" épület, amit itt Fiúméban látott. Fiume nagyságát tekintve a Monarchia keleti részének második legnagyobb városa volt. A lakosság számát, az ipar fejlettségét befolyásolta tengeri kikötőjének forgalma. Szállodái gyorsan épültek, számuk az első világháború kezdetéig negyvenre tehető - ebbe nem számoljuk bele a vendégfogadókat -, a szállodák befogadóképessége 3500-4000 fő. Ezek az adatok azért is jelen­tősek, mert nincsenek pontos adataink a város idegenforgalmáról. A város központjában épült szállodák tanúsítják Fiume kereskedelmi és átutazó forgalmát. A szomszédos Szusák más képet nyújtott. Itt a fürdők mellett építettek szállodákat, így a gyógyfürdők, a gyógyüdülés fejlődött erőteljesebben. Mivel Szusák ebben az időben közigazgatásilag nem tartozott Fiuméhez, ezért nem beszélünk itt róla. A város további gazdasági fellendülését sajnos megakadályozta az I. világháború kezdete, s ez az idegenforgalom stagnálásához, visszafejlődéséhez vezetett. Nincsenek adataink az elkövetkezendő történelmi események idegenforgalmáról, többek között Fiume Olaszországhoz való csatolásáról, a szállodatulajdonosok helyzetéről. Ne fejezzük be a történelmi visszatekintést szomorúan, hiszen az idegenforgalom magában vidám téma, s remélem, az utódok új történelem írásával ezt a vidámabb fejezetet folytatják. 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom