Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Válogatás a 2009. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Halász Imre: Periódusok Dél-Dunántúl turizmusában 19-20. században
Nagy valószínűséggel néhány kiadvány már megelőzte az 1864-ben német nyelven megjelent „Hévviz und Balaton. Eine baineologische Skizze”35 című könyvecskét, melyet mégis azért emelünk ki, mert mai fogalmaink szerint is megfelelt a gyógyvizek ismertetésével szemben támasztott tudományos ismeretterjesztő és szakmai követelményeknek. A könyv orvos szerzője részletesen leírta a gyógyvizeket, ismertette azok hatásmechanizmusát, s emellett bemutatta a környéket is. A 19. századi vasútépítkezések döntő mértékben elősegítették a turizmus fejlődését, melyet elősegített a polgári életforma, életvitel is. Ám mire a vasútépítkezések, a 19. század hatvanas éveiben első eredményeiket meghozták, s tömegessé vált a turizmus, addigra már csak a meglévő gyógyhelyek, nyaralóhelyek egyre növekvő forgalmára volt hatással, hiszen valamennyi, hasonló, térségbeli turisztikai vonzerő ismert volt már a kortársak előtt. Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a tömegturizmus kezdetét Thomas Cook 1841-ben az angol antialkoholista liga gyűlésére szervezett különvonatától számítjuk.36 A tömegturizmus kialakulása Magyarországon is a vasúthálózat kialakulásának függvénye volt. 1862-ben, bő két évtizeddel Cook hatalmas sikert aratott vállalkozása után Hollán Ernő megszervezte a magyar vasút történetének minden bizonnyal első ktilönvonatát. A Pesti Napló híradásában jelent meg 1862 májusában, hogy a déli vaspályatársaság június 19-én - mai fogalmainkkal élve - különvo- natot indít az Adriára, és várják a jelentkezőket a vasútvonal minden állomásán. 18 forintba került az út másod, 12 forintba harmadosztályon, és ez megfizethető árnak bizonyult. A programban szerepelt tengeri hajóút, valamint a harmincezer „lánggal” (gyertyával és mécsessel) megvilágított postojnai cseppkőbarlang megtekintése is. A különvonat iránti érdeklődés minden várakozást felülmúlt. A vasúttársaság 13 kocsit rendelt hatszáz utassal számolva. Később közzétették, hogy közvetlenül az első vonat után egy másik vonat is indulni fog. Budáról, Pestről, Székesfehérvárról, Nagykanizsáról és néhány somogyi településről is tudunk vállalkozókról - és szerencsésekről -, kik az első magyar társasutazáson részt vettek. Végül 1200 utas utazhatott Triesztbe. Ne feledjük, hogy bő 12 évvel vagyunk a szabadságharc leverése után, és alig három év telt el Alexander Bach menesztése óta! így nem csoda, hogy az utazás során Habsburg-ellenes demonstrációkra is sor került, melyet a katonák és rendőrök erélyesen, de letartóztatások nélkül szétoszlattak.37 Hatalmas üzleti siker is volt e négynapos kirándulás, úgyhogy a vasúttársaság még az év augusztus 15-ére a Balatonhoz hirdetett kirándulást. Szántód és Balatonfüred volt az úti cél, ebéd előtti fürdéssel, 1 forintba kerülő ebéddel, délutáni szórakozással és esti táncmulatsággal - s hajnali hazautazással. Az érdeklődés minden képzeletet felülmúlt, az utazás mégis - a hatóság nyomására - elmaradt, nehogy a triesztihez hasonló tüntetéshez vezessen. A vasúttársaságnak egy időre le kellett mondania e vonatok szervezéséről, csak közvetlenül a kiegyezés előtt, 1866-ban indulhattak meg, előbb természetesen ismét az Adriára, később pedig a Balatonhoz is ezek a kiránduló vonatok. A vasút tényleg forradalmasította a turizmus fejlődését, és természetesen nemcsak Magyarországon. Ez az az időszak, amikor a szabad idő és a diszkrecionális jövedelem egyre szélesebb körben rendelkezésre állt, s egész Európában új lendületet kapott a fürdőhelyek fejlődése, s ez egyaránt vonatkozott a nyári és a téli üdülőhelyekre is. Ekkor épült Id a Földközi-tenger és az Adria partja. Az Osztrák-Magyar Monarchia híres fürdővárosai mellett fogalommá válik Abbázia, Trieszt, de főleg Fiume és környéke.38 A dalmát tengerpart délebben fekvő településeire ekkor még az akkori közlekedési viszonyok miatt nehézkesen lehetett eljutni.39 35 Eckert, Josef Friedrich: Hévviz und Balaton. Eine baineologische Skizze. Pest. 1864 36 Lengyel, 2004. 26-27. p. 37 Kempen Győző: A pestiek kirándulása Triesztbe. Vasárnapi Újság, IX. évf. 26. szám. 2862. június 29. 303-307. pp. Más lapok cikkei alapján ugyanarról. Lukács Anikó: Kéjvonat Triesztbe. Korunk, 2010/3.47-53. pp. A postojnai látogatásról külön cikkben számol be Kempen: Az adelsbergi barlang. Vasárnapi Újság. 30. sz. 1862. júl. 27. 352-353. p. 38 Lengyel, 2004. 27. p. 39 Erről és a korszakról Kosa László: Fürdőélet a Monarchiában. Bp. 1999. Holnap K.; Csiffáry Gabriella: Régi magyar fürdővilág. Bp., 2004. Helikon K.; A Pannon-térség turizmusáról: Halász Imre: Die Entwicklungsrichtungen des Tourismus im Südpannonischen Raum bis zum zweiten Weltkrieg. In. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 2004. Band 34. Red.: Bősze Sándor. Kaposvár, 2005. 81-85. p. 277
