Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Gőzsy Zoltán: Mezővárosi közigazgatás és igazságszolgáltatás a 18. századi Somogy megyében Szigetvár példáján
MEZŐVÁROSI KÖZIGAZGATÁS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A 18. SZÁZADI SOMOGY MEGYÉBEN SZIGETVÁR PÉLDÁJÁN GŐZSY ZOLTÁN Mivel a somogyi mezővárosi magisztrátusok munkájáról viszonylag csekély forrással rendelkezünk ebből az évszázadból, érdekes bemutatni a városi struktúra működésének alapjait a megye egyik legnagyobb települése példáján. Ahhoz, hogy a lejjebb felvázolt elemeket könnyebben lehessen nyomon követni, bevezetésként röviden összefoglaljuk azokat a fontosabb cezúrákat, szakaszokat, amelyek változásokat generáltak mind a közigazgatásban, mind az igazságszolgáltatásban. Szigetvár a felszabadító háborúk után kamarai igazgatás alá került, így a város magisztrátusa viszonylagos függetlenségben tevékenykedett, természetesen szigorú elszámolási kötelezettséggel. Bár a városi igazgatás fő paramétereit 1698-ban lefektette a Ferdinando Caraffa által vezetett bizottság (commissio), ezen végzéseket nem legitimálta semmilyen birodalmi hivatal, és a városban is csak azon pontjai mentek át a gyakorlatba, amelyeket a korszak más településein is alkalmaztak.1 Mivel ez a bizottság kvázi privilegizált városként kezelte Szigetvárt, a helyiek hivatkozási alapként tekintették, s nagy becsben tartották az iratot, amelynek tartalma identitásuk egyik alapját jelentette.2 A kamarai státusz 1749-ben szűnt meg. A kamaránál ekkor a város értékesítése mellett döntöttek, és a település földbirtokosi tulajdonba került. Ennek következtében megváltozott a város és a városlakók jogállása. Első tulajdonosa, báró Neffczern Jakab királyi tanácsos 1756-ban egy urbáriumban próbálta rögzíteni a lakosok jogi státuszát és kötelezettségeit. A birtokos számításai nem realizálódtak, 1761-ben Szily Ádámnak továbbadta a várost, majd ezt tőle 1769-ben Festetics Lajos vásárolta meg. Ettől kezdve egészen 1798-ig intenzív konfliktusban állt a két fél, ami érződött a város igazgatásán is. A szigetiek az 1790-es évek legelején megpróbálták megszerezni a szabad királyi városi címet, hogy így kerüljék el a birtokostól való függőségüket. Törekvésük azonban eleve kudarcra volt ítélve, mert a város lakossága képtelen volt akkora összeget (150 000 forint) előteremteni. Szigetvár közigazgatásának vizsgálata több szempontból is érdekes és tanulságos a vármegye kapcsán. A 18. század egészében jelentős szerepet játszott Somogy életében, annak nemcsak egyik legnagyobb, de egyik legfejlettebb települése is volt. Adalékok a 18. századi Somogy vármegyei mezővárosi közigazgatáshoz A városok és a városi társadalom helyzetét, minőségét meghatározta az önkormányzat jellege, illetve tematizáltsága, kiterjedtsége is.3 A somogyi mezővárosokban a tanácsok felállítását az országban kialakult gyakorlat jellemezte, azaz a birtokos jelölteket állított, a lakosság pedig a kandidáltak közül választott. A 18. században csak ritkán találkozunk Somogybán azzal, hogy egyes tisztségeket spe1 Ferdinando Caraffa az 1690-es évek közepén kapott megbízást, hogy Magyarország egykori hódoltsági területén, továbbá Horvátország és Szlavónia területén kezdje meg a közigazgatás meg- és újjászervezését. A Caraffa-féle bizottság 1698-ban pécsi tartózkodása idején tárgyalta Szigetvár ügyét. Caraffa, Ferdinando Antonio Carlo, conte di Stigliano vagy Don Ferdinand Johann Carl Caraffa di Stigliano, (szigetvári forrásokban: Karaífa Ferdinánd) nem azonos Antonio Caraffa-val (1646-1693), a felső-magyarországi császári hadak parancsnokával, aki a magyar történetírásban leginkább az eperjesi vésztörvényszék miatt nevezetes. Ferdinando Caraffa több bizottságot is vezetett a déli országrészben különböző célokkal, feladata elsősorban Dél-Dunántúl, Szlavónia és Horvátország közigazgatásának lefektetése volt. 2 Festetics Lajossal szemben viselt úrbéres per során a vármegyei küldöttség ,/iz oly igen dicsért” (tantam dilandatam Regulationem) jelzővel illette a commissio által kiállított iratot. Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága. Új- és Legújabb Kori Történeti Osztály. Újkori gyűjtemény. Szigetvár. A Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteménye. Iratok. Sz. 58. 151. 1. Prothocollum Processus Oppidi Szigethiensis contra Ludovicum Festetics, (a továbbiakban: BMMI Sz. 58. 151. 1.) 12. 3 Vö. Schilling, Heinz: Die Stadt in der frühen Neuzeit. Enzyklopädie deutscher Geschichte Band 24. München, 1993. 79; Wiese-Schom, Luise: Von der autonomen zur beaftragten Selbstverwaltung. Die Integration der deutschen Stadt in der Territorialstadt am Beispiel der Verwaltungsgeschichte von Osnabrück und Göttingen in der frühen Neuzeit In. Osnabrücker Mitteilungen 82 (1976). 30,57. p. 21
