Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Vonyó Anita: A szentgáloskerti termelőszövetkezet története a kezdetektől a rendszerváltozásig (1951-1992)
kívül a gazdasághoz tartozott még Lapapuszta, Pusztasomodor és Antalmajor. E három településen történt a növendékmarhák nevelése és tartása. A szakemberek elvándorlása gyakorlatilag megszűnt. A növénytermelési főágazatnál a takarmányterületek jobb kihasználása mellett felszabaduló területeken ipari növények termelése kezdődött meg. Az állattenyésztési főágazat tevékenysége a felszabadult sertéstartási épületekben, 1985 folyamán a lúdtartási ágazattal bővült. A kezdeti bizonytalanságok után a szakemberek megismerték a termelés buktatóit, így az ágazat, ha nem is a tervezett szinten, de kedvező eredményt produkált. A szarvasmarha-ágazatban a szentgáloskéri szövetkezet csatlakozott a KSZKV-hoz,54 az úgynevezett jövedelemgarantált szaktanácsadási szerződés keretében, melynek célja az ágazati nyereség növelésének fokozása volt.55 Az ipari főágazat nagy eredménye volt, amikor 1985. szeptember 18-án átadták a galvánüzemet. A drótfonó üzem működését alapanyag és megrendelés hiányában meg kellett szüntetni. A termelő- szövetkezet csatlakozott a mernyei termelőszövetkezet gesztorságával kialakításra kerülő folyékony műtrágya-előállító társulás tevékenységéhez. Hosszú távú együttműködési megállapodást kötöttek a BKR Semen Vetőmag Kft.-vei és a Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalattal (NÖMOV)56 napraforgómag tárolására.57 A szövetkezet adottságainak megfelelően az 1980-as évek második felében is a növénytermesztés maradt a legmeghatározóbb alaptevékenység. Az 1986-os vezetőségi beszámolóból kiderült, hogy az év folyamán, a csapadékszegény nyári időjárás következtében, legnagyobb kiesés a kalászos gabonák terén mutatkozott, míg sikerágazattá lépett elő a napraforgó. Jelentős eredményeket produkált a takarmánytermesztés és -felhasználás is, amely hozzájárult az állattenyésztés sikereihez. A gazdaság másik alappillére továbbra is a szarvasmarhatenyésztés maradt. Ezen belül is a tejtermelés volt a gazdaságosság szempontjából legmeghatározóbb. A különféle kiegészítő tevékenységek (bérszárítás, bértárolás, erdőgazdálkodás) is jelentékeny mértékben hozzájárultak az eredményességhez.58 A galvánüzem első féléves próbaüzeme biztató jövőképet festett a vezetőség elé. A műszaki fejlesztések nyomán jelentősen javult az eszközállomány minősége. 1986-ban adták át az 5000 tonnás silótárolót, amely az állatállomány téli tömegtakarmányának veszteségmentes tárolásában játszott nagy szerepet. Megépült a 240 férőhelyes, kötetlen tartású növendéküsző-istálló, és a tehenészeti telephez vezető bekötőút. A somodori üzemrészben 350 hektár terület meliorizációs munkáinak tervezete is ebben az évben készült el. A gazdaság vezetése időben reagált a felmerült problémákra, és megfelelő intézkedéseket hozott, melyek hatására a termelési költségek csökkentését érték el. A belkereskedelmi, illetve a háztáji tevékenység tekintetében az előző, 1985-ös évhez viszonyítva visszaesés következett be. Elsősorban a vágósertés, a vágómarha értékesítés csökkent, ugyanakkor a nyúl felvásárlási ára növekedett.59 Amíg 1987-ben az alaptevékenység termelése és eredményessége jelentős mértékben nőtt az előző év hasonló mutatóihoz képest, addig veszteségesek maradtak a kiegészítő tevékenységek. A kukorica termésátlaga meghaladta a megyei átlagot, nem volt kedvező azonban a cukorrépa és a napraforgó hozama. Az első kaszálású lucerna többször elázott, így a takarmányozásból visszamaradt őszi takarmánykeverékkel együtt lesilózták. A második kaszálású lucernákat viszont jó minőségben sikerült betakarítani. Folytatódtak a meliorizációs munkálatok, melyek során megvalósult 410 hektár terület vízrendezése.60 A gazdálkodás hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében igyekeztek azokat a hagyományos és újabb szervezeti formákat alkalmazni, melyek növelték az egyéni kezdeményező készséget, a felelősségvállalást, valamint a termelékenységben való érdekeltséget. 54 Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola által kidolgozott szarvasmarha tenyésztő termelési rendszer. 55 SML MSZMP KJB. 106/1985. jelentés a szentgáloskéri Béke Mg. Termelőszövetkezet gazdálkodásának, vezetésének helyzetéről, az 1984. évi 60/1984/IV. 10./VB. számú határozat feladatainak megvalósításáról. 56 Növényolajgyárakat tömörítő vállalat (részvénytársaság). 57 SML Béke Mgtsz. Vezetőség beszámolója az ötéves munkáról. 1986. 58 Uo. 59 SML Béke Mgtsz. Beszámoló a termelőszövetkezet 1986. évi gazdálkodásáról, várható eredményeiről, valamint az 1987. évi terv előirányzat főbb adatairól. 60 SML MSZMP Mernyei Községi Bizottsága (továbbiakban: MKB). Tájékoztató az MSZMP Községi Bizottsága Memye területéhez tartozó gazdálkodó egységek 1987. évi gazdasági helyzetéről, javaslat az 1988. évi gazdaságpolitikai feladatokra. 201
