Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Vonyó Anita: A szentgáloskerti termelőszövetkezet története a kezdetektől a rendszerváltozásig (1951-1992)
és takarmánybúza, az őszi árpa, a lucerna, a borsó, a repce, a kukorica és a cukorrépa voltak. Az árbevételekhez hozzájárultak a viszonylag kis területen termesztett növények, mint a dinnye, az uborka és a főzőtök, melyek vetésterülete összesen 18 hektár volt. 1972-ben került kiselejtezésre az Antalmajorban lévő 35 hektáros kajszibarack-ültetvény, mert fenntartása gazdaságtalanná vált.34 Az állattenyésztésnek sikerei ellenére sok nehézséggel kellett megküzdenie. A tél végén fellépett állatbetegségek a szarvasmarha- és sertésállományt egyaránt érintették. A juhágazat bebizonyította, hogy érdemes vele foglalkozni, hiszen kevés beruházott költség mellett viszonylag magas árbevételt produkált. A gépállomány fejlesztésére a szakosított állattartó telep építése miatt kevés pénz jutott, így minimális összegű vásárlások révén a szövetkezet az alábbiakkal gazdagodott: 3 darab D4-KB traktorral, 4 darab MTZ traktorral, 1 darab SZK-4-es kombájnnal, 3 darab BRAUD adapterrel és 1 darab Sirokkó szárító berendezéssel. Mezőgazdasági kampányidőszakokban a gépeket nyújtott műszakban kellett üzemeltetni, hogy a tervezett munkálatokat időben be tudják fejezni. A korábbi évek sikerágazatát, a hullámcsatgyártást meg kellett szüntetni, mert az előírásoknak már nem felelt meg.35 Nagy előrelépést jelentett, amikor 1972-ben elkészült a 410 férőhelyes szakosított tehenészeti telep. A beruházás összesen 21 695 000 forintba került. A telep optimális munkaerőigénye, a gépesített fejés és trágyaelszállítás, a részben gépesített középutas etetőrendszer, a növekvő szarvasmarhalétszám ellenére, a nyereséges működés még éveket váratott magára. Ugyancsak probléma mutatkozott a fejőberendezéseknél, hiszen a tej mérése istállónként nem volt megoldott. A szentgáloskéri termelőszövetkezet tagja volt ebben az időben a kaposvári központú Középsomogyi Területi Szövetségnek,36 melynek révén segítséget kapott a vállalatokkal történő szerződés- kötéseknél, különféle termények és állatok minősítésénél. A Kaposvölgyi Vízgazdálkodási Társulat tagjaként az üzem megoldotta területei vízrendezését. A Termelőszövetkezetek Aruértékesítési Irodájával, a TASZI-val kialakított jó kapcsolat elősegítette a különféle beszerzések megkönnyítését.37 A termelőszövetkezetet az 1972-ben megjelent - a szarvasmarha állomány növelését megcélzó - kormányhatározat38 kedvezően érintette, hiszen az előző évben átadott szakosított szarvasmarhatelep működéséhez állami támogatáshoz jutottak. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az ágazat nyereséggel zárja a gazdasági évet. A sertéstelepen gondot okozott az önetetők rossz állapota, amely - minden valószínűség szerint - nagymértékben járult hozzá a malacelhullásokhoz. A sertéstenyésztés és a hizlalás terén, a meglévő hiányosságok ellenére is az előző évekhez viszonyítva nagyobb eredményeket tudtak felmutatni. A segédüzemágak39 közül a drótfonó számított ismét kiemelkedően nyereségesnek. Hatalmas jelentőséggel bírt annak a nagy teljesítményű szárító berendezésnek a megépítése, amelynek segítségével az időjárástól függetlenül is tudták tárolni a betakarított búzát és kukoricát. A létesítmény mellé felépítésre került egy 150 vagonos abraktároló is. A termelőszövetkezet szervezeti felépítése az 1970-es évek közepén a következőképpen alakult. Három főágazattal működött: a növénytermelésivel, az állattenyésztésivel és a fenntartó- és ipari üzemivel. A főágazatokon belül is további szervezeti tagozódások alakultak ki:40 1. Növénytermelési főágazat: • Szentgáloskéri üzemegység: növénytermelés, gép- és fogatüzemelés, raktározás. • Somodori üzemegység: növénytermelés, gép- és fogatüzemelés, raktározás. • Szárító üzem: terményszárítás, raktározás. 34 SMLIX. Pártkongresszus Mgtsz. 1972. évi zárszámadása. 35 Uo. 1973. évi zárszámadása. 36 Az 1967-es termelőszövetkezeti törvény politikai előkészítése során fogalmazódott meg a termelőszövetkezeti képviseleti szervek létesítésének szükségessége. Elsősorban a közös gazdaságok érdekeinek képviseletére hozták létre a területi szövetségeket, melyek létrehozását az 1967. évi 3. törvénycikk 101. §-a mondta ki. (Király, 2006. 190. p.). 37 SML IX. Pártkongresszus Mgtsz. 1972. évi zárszámadása. 38 1025/1972. (VII. 27.) számú minisztertanácsi határozat a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programjáról. Ebben mondták ki a koncentrált, nagyipari rendszerű szarvasmarhatelepek létrehozását. 39 A más néven melléküzemági és kiegészítő tevékenység a termelőszövetkezetek alaptevékenységein kívüli vállalkozásokat jelentették, amelyek a teljes kollektivizálást követően bontakoztak ki, különösen az 1986-ot követő években. Létjogosultságukat a gépesítés elterjedésével jelentkező foglalkoztatási gondok motiválták (Király, 2006. 151-153, p.). 40 SML IX. Pártkongresszus Mgtsz. Ügyrend 1974. 197
