Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Vonyó Anita: A szentgáloskerti termelőszövetkezet története a kezdetektől a rendszerváltozásig (1951-1992)

János és Vonyó Gyula lettek.15 A településen komoly ellenállásba ütközött a kollektivizálás: „.. .Azokat az idősebb embereket, akik minden erejüket arra áldozták, hogy földet és munkaeszközöket vegyenek, nagyon megviselte a tsz megalakulása. Nehezen viselték, hogy a szépen felépített, eszközökkel jól felszerelt és rendben tartott istállókból elvitték a lovaikat, a teheneiket. Az igazi, jó értelemben vett parasztnak fontosabb volt az istálló, mint a lakás, első volt a jószág, és csak azt követte saját maga és a családja. A termelőszövetkezet szervezése akkor történt, amikor a földosztást követően a családok egyre jobban kezdtek gazdálkodni. Aki nem akarta aláírni a belépési nyilatkozatot, arra különböző eszközökkel gyakorolta nyomás t[...] Az ellenállás és a szervezés nehézségei miatt nem is volt jelentkező tsz elnöknek. Külső embert hoztak Szigeti László személyében, aki állami gazdasági múlttal rendelkezett... ”16

A termelőszövetkezetek működésének rendjét volt hivatott rendezni az alapszabály, amely a vonatkozó jogszabályok alapján, központilag összeállított minta szerint készült.17 A szentgáloskéri termelőszövetkezet alapszabályát az 1959. május 27-én tartott közgyűlésen fogadta el a tagság, majd október 23-án hagyta jóvá a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága.18 Emeljünk ki néhány jellemző gondolatot az alapszabályból: „... A mezőgazdasági termelőszövetkezet a kisárutermelő gazdaságok önkéntes egyesítésével, a közös munkának és a végzett munka szerinti jövedelemelosztásnak következetes érvényre juttatásával megvalósítja a szocialista nagyüzemi gazdálkodást, a dolgozó parasztság kizsákmányolástól mentes életét, anyagi jólétének és ezzel az egész nép életszínvonalának emelését. Ez a felismerés vezet bennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunkból Szentgáloskér községben Zöldmező névvel mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk [...] Termelőszövetkezetünk jövedelméből minden tag teljesített munkája szerint részesedik, a közös használatba adott földje után pedig földjáradékot kap [...] Termelőszövetkezetünk Szentgáloskér község egész határrészén elterülő földeken gazdálkodik. Fő gazdasági tevékenysége a nagyüzemű mezőgazdasági termelésre, és ezzel összefüggő beszerzésre, értékesítésre terjed ki. Emellett a következő kisegítő gazdasági melléktevékenységeket folytatja: kerti magtermelés, méhészet, baromfi, halászat. A közös gazdaságból, valamint a tagok háztáji gazdaságából származó termények feldolgozására a következő segéd- és feldolgozó üzemeket létesíti: darálás, tejgyűjtés és feldolgozás, seprűkötés, egyéb háziipari és feldolgozó üzemek [...] Termelőszövetkezetünk szervei: a közgyűlés, a vezetőség, az ellenőrző bizottság. Szövetkezetünk legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. Közgyűlést három havonként tartunk [...] A vezetőség 11 tagból áll. Elnökét és tagjait a közgyűlés szövetkezetünk tagjai sorából 4 év tartamára választja [...] Szövetkezetünk ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. Tagjainak száma 7... ”19

Az első évek a közös gazdálkodás alapjainak megteremtésével teltek. Az 1960-as esztendő a nagyobb beruházások éve volt, hiszen tevékenységének eredményes végzéséhez lényegében semmilyen technikai feltétellel sem rendelkezett a frissen megalakult szövetkezet. A termelőszövetkezet beruházásainak, illetve állóeszközeinek értéke az 1959. év végi állapotokhoz viszonyítva mintegy két és félszeresére növekedett. A kézi erővel végzett munka aránya azonban továbbra is magasabb volt a gépinél. Az év során megépült a 108 férőhelyes tehénistálló, a 132 férőhelyes növendékistálló, valamint a baromfiház, amely 4 500 szárnyas elhelyezését tette lehetővé. Az eszközállomány is bővült: beszereztek egy darab 25 lóerős Zetort és egy darab 45 lóerős Utos típusú univerzális traktort, 5 darab G-35 típusú szántótraktort, 2 darab pótkocsit, 2 darab traktorvontatású ekét, egy fűkaszát,

15 SML Szentgáloskéri „Zöldmező” Mgtsz iratai, (továbbiakban: Zöldmező Mgtsz)Belépési nyilatkozatok 1959.

16 Puskás Béla: Szentgáloskér. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár, 2006. Szerzői kiad. (továbbiakban: Puskás, 2006.) 72-73. P17 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelettel megállapította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakításának és működésének szabályait, és részükre alapszabályminta kiadását rendelte el. Biztosította az eligazodást a nagyüzemi társas gazdálkodás és a szövetkezeti élet mindennapi kérdéseiben, tartalmazta a kölcsönös jogokat és kötelességeket. Az alapszabályminta azon előírásait, amelyek a törvényerejű rendelet vagy más hatályban lévő jogszabály rendelkezéseit tartalmazták, megváltoztatni helyileg nem lehetett. A termelőszövetkezet közgyűlése által megtárgyalt és elfogadott alapszabálynak a megyei tanács végrehajtó bizottsága által történt jóváhagyása után a termelőszövetkezet valamennyi tagjára és szervére nézve kötelező érvényű volt.

18 Az alapszabályt Somogy Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 363/1959. szám alatt hagyta jóvá, 1959. október 23-án.

19 SML Zöldmező Mgtsz. Alapszabály 1959.

194