Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Vonyó Anita: A szentgáloskerti termelőszövetkezet története a kezdetektől a rendszerváltozásig (1951-1992)

gezték. Ezt követően a sorshúzással kapott földet minden család egyénileg művelte, illetve a termést is így takarította be. A tulajdon arányában viselték a közös költségeket. AII. típusú vagy átlagelosztású termelőszövetkezeti csoportnál a földművelés hasonlóképpen zajlott, mint az előzőekben, a betakarítást azonban közösen végezték. A terméseredményből az intézőbizottság a csoport kötelezettségeinek fedezésére és a következő évi gazdálkodás folytatására bizonyos részt visszatartott, a fennmaradó részt pedig a tagok között vetésterületük arányában felosztotta. Itt tehát a tagok közösen viselték a termelés kockázatát. A III. típusú vagy közösen termelő szövetkezeti csoportba - ide soroljuk az 1951-ben megalakult szentgáloskéri termelőszövetkezeti csoportot is - a művelésük alatt álló összes ingatlant be kellett vinni. Egyéni művelésre 0,9 hektár földet tarthattak meg. Az igavonó állatok is a szövetkezetbe kerültek, ezt a tagoknak kifizették. A bevitt földért járadékot kaptak a tagok. Az immár közös művelés alá vont földeken üzemterv alapján, brigádszervezetben folyt a munka, amelyért munkaegységet6 részesültek a részt vevő tagok.7

Kezdetek: a Táncsics Mihály Termelőszövetkezeti Csoport

Szentgáloskéren 1951-ben alakult meg a Táncsics Mihály III. típusú Termelőszövetkezeti Csoport, amelynek Gyenis István lett az első elnöke. Alakuláskor 24 taggal, 204 kataszteri hold területtel rendelkezett a termelőszövetkezet. Az év végére ez a szám 103 tagra és 652 kataszteri holdra emelkedett. Az első gazdasági év zárszámadási beszámolója 1951. december 8-án készült el, és került a közgyűlés elé. Az első év terméseredményei a következőképpen alakultak: búzából 538, rozsból 42, árpából 229, kukoricából 400, cukorrépából 1750, szálastakarmányból pedig 1050 mázsát takarítottak be, emelkedett a szarvasmarhák, a sertések, a juhok és a baromfiak száma is. A meglévő 11 tehéntől 4 literes fejési átlaggal összesen napi 44 liter tejet fejtek le. A termelőszövetkezet az év folyamán a termények, termékek értékesítéséből 18 000 forint árbevételt ért el. A közös szövetkezeti vagyon az alakuláskor meglevő 45 000 forintról 324 203 forintra emelkedett! A földdel belépő tagok részére 3163 forint földjáradékot fizettek ki. Záradékként a következő megoldandó feladatokat fogalmazták meg: „Munkafegyelem megszilárdítása, brigád és munkacsapatok megszervezése, az állattenyésztés fejlesztése, és a következő évben a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése.” Aláíróként Gyenis István elnök, Juhász Lászlóné helyettes elnök, Zóka Júlia könyvelő, Fehér József és Jentetics József termelőszövetkezeti tagok neve szerepelt a dokumentumon.8

Az elért eredmények mellett számos nehézséggel is meg kellett küzdenie a frissen megalakult gazdasági szervezetnek. Jól jellemzi ezt egy 1952-ben készült beszámoló: „... Az idei gazdasági év ránk nézve nem volt kedvező: jött a fagy, utána az aszály, de azért kétségbe nem estünk, hanem szorgalmasan dolgoztunk, ennek meg is volt az eredménye, mert minden csoporttagunknak jut az asztalára szép fehér kenyér [...] Az elmúlt évben nemcsak a taglétszámunk és a földterületünk szaporodott, hanem szövetkezeti vagyonunk is [...] Meg kell javítanunk a munkaszervezést, ki kell alakítani a brigádokat, és a munkacsapatokat területhez kell kötni [...] A fegyelmi bizottságnak nem papíron, hanem valóságban is működnie kell, ha működött volna a fegyelmi bizottság, nem fordult volna elő, ami nálunk az ősszel burgonya szedésnél, hogy minden tag ahányszor hazament, annyiszor hazavitt egy kosár burgonyát. A fegyelmi bizottság feladata, hogy megbüntesse azokat a csoporttagokat, akik a közös vagyont eltulajdonítják, vagy megrongálják. Meg kell büntetni a fegyelmi bizottságnak azokat a tagokat, akik a rájuk bízott munkát nem hajtották végre, vagy nem rendesen végezték el. Munkaegység levonással kell büntetni azokat, akik elmaradnak igazolatlanul a munkáról. Eddig ez nem történt meg [... ] Szorosabbá kell tennünk kapcsolatunkat a gépállomással, több traktorost kell a gépállomásra küldenünk a csoport tagságából. Erre azért van szükség, mert így érdekévé válik annak

6 A munka mennyiségét és minőségét kifejező, a munka (pénz- és természetbeni) díjazására szolgáló speciálisan termelőszövetkezeti kategória volt. A munkaegységet, munkanormát a központilag összeállított táblázatok segítségével, a helyi viszonyok és tapasztalatok figyelembevételével a közgyűlés állapította meg (Király, 2(X)6. 27. p.).

7 Király 2006.; 12-15. p.

8 Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML). Szentgáloskéri „Táncsics” Tszcs iratai, (továbbiakban: Táncsics Tszcs) Zár- számadási jegyzőkönyv (továbbiakban: jkv.) 1951.

192