Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Levelezőlapok és képes levelezőlapok a Somogy megyei Levéltárban (Negyedik Közlemény)
A Szarka család a Somogy megyei Szentgáloskérhez8 tartozó Lapapusztán9 élt. A feldolgozott tábori levelezőlapok írói, Szarka Géza és Szarka József testvérek voltak. Szüleik, id. Szarka József és Szarka Józsefné (született Balázs Julianna), cselédként dolgoztak a lapai uradalomban. Szarka Géza 1922. május 6-án született a Somogygesztihez tartozó Alsóberecskapusztán. 1943. október 4-én vonult be a Nagyváradon állomásozó 25. tábori tüzérosztályhoz, ahol 1944. május 8-ig szolgált. Ezt követően a szovjet fronton harcolt, 1945. május 12-én, Brulyánál10 szovjet hadifogságba esett. A 7376/5. sz. krasznaurali fogolytáborba11 került, ahonnan 1948 júniusában egészségesen12 tért haza13 Lapapusztára. A világháborúban őrvezetőként szolgált, 1954-ben tizedessé léptették elő. 1973-ban - az 50 éves hadköteles kort betöltve - a tartalékos hadköteles nyilvántartásból törölték. 1951-ben vette feleségül Csatos Irént, két leánygyermekük született. 2001-ben halt meg Lapapusztán. A Szarka Józsefre vonatkozó adatokat feleségének, Szarka Józsefnének (született Csatos Margit) visszaemlékezéséből14 ismerjük. Szarka József 1920. szeptember 5-én született Sándorpusztán, mely Felsőmocsoládhoz tartozik. 1935. szeptember 1. és 1939. november 1. között Lapapusztán, a Bánó család birtokán parádés kocsisként dolgozott. Az uradalomtól igényelt földön gazdálkodott. 1939- ben vonult be a kaposvári Baross laktanyába, leventeként. A világháborúban tizedesként szolgált. 1944. december 25-én a 6/1. honvéd gyalogzászlóalj tizedeseként, „az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért” megkapta a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Érmet.15 Hadifogságba került, ahonnan 1946-ban tért haza. 1947-ben kötött házasságot Csatos Margittal. Három gyermekük született. 1970-ig, ötvenéves koráig tartalékos szakaszvezetőként szolgált. 1992-ben a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége rendes tagjává választotta. 2000. április 29-én halt meg Lapapusztán. Szarka Géza honvéd leveleinek formai elemzésénél megállapíthatjuk, hogy az írások szinte kivétel nélkül ugyanabba a keretbe vannak foglalva. A megszólításnál a „Kedves Szüleim!”, majd búcsúzáskor „más újság nincs, csókolom az egész családot a messze távolból” kifejezést használja. A tartalmi részben döntő többségben erősebb az aggódás a családért, mint saját magáért, az otthoniak utáni érdeklődés foglalja el a főszerepet. Bátyjáról, Józsefről kérdez, akitől szintén közlünk egy tábori lapot. Mindegyik levélben megjelenik óhaja: „kívánom, hogy soraim a legjobb egészségben találják magukat.” Ugyanakkor magáról csak annyit írt, hogy „én hála Istennek egészséges vagyok, nincs semmi bajom.” A szüleitől kapott levelek nem állnak rendelkezésünkre, de válaszleveleiből kiderül, azt gondolják, hogy ő csak vigasztalásképpen írja, hogy nincs semmi baja. Elégedett a katonai fegyelemmel, de „rendbe is kell hozni a bandát.” Lovas tüzérként büszke rá, hogy az ugrató versenyen első lett, amiért állandó kimaradást kapott. Örömmel írja, hogy nemsokára megkapják a Tűzkeresztet,16 „meg is érdemeljük, megálljuk a helyünket, hírünk van, hogy, hogyan harcolunk.” 8 írásos emlékek a településről 1321-ből maradtak fenn Keér néven. 1421-ben a települést a Kéri család birtokolta. A XIV. században elpusztult, majd a török uralom után újjáépült. 1773-ban már 230 lakost tartottak nyilván. A KSH 1949. évi nép- számlálásakor a lakosok száma 1299 fő. 9 A középkorban önálló faluként szerepelt. A század elejétől 1962-ig népiskolát és általános iskolát is működtetett. 10 Ma Bruiu, Románia. 11 Szibéria. 12 Az 1948. június 26-án kiállított, debreceni tiszti főorvos bélyegzőjével ellátott „Orvosi vizsgálati lap a hazatérők részére’ okirat tanúsága szerint: „Egészségügyi vizsgálaton átment, egészséges. Utazhat.” A vizsgálati lap alján figyelmeztetés: „Minden hazatért hadifogoly a magyar határ átlépésétől számított 20 napig négy naponként jelentkezni köteles a tartózkodási helye szerint illetékes hatósági orvosnál annak rendelőjében, illetve körlátogatása alkalmával.” 13 A Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolyátvevő Bizottsága Debrecen, - 20585/1948. sz. igazolványa szerint -1948. június 27-én Szarka Géza hadifogságból hazatért őrvezetőt Szentgáloskér-Lapa lakóhelyére útba indította. A hadifogságból hozott kincstári ruházatot („Köpeny: posztó, közepes, Felsőruha: vászon, jó, Alsónemű: jó, Bakancs: közepes”) a 27.190/Eln. 1946. H. M. sz. rendelet értelmében megtarthatta. Hazautazásakor 20 forintos gyorssegélyben részesült. 14 Szentgáloskér községtörténeti tanulmányok. Szerk.: Puskás Béla. Kaposvár, 2006. 245-246. p. 15 Honvédségi Közlöny 18/1945. sz. 3. p. 1945. március 18. Vitézségi Erem: „1939-ben a legénységi állomámjúak részére négy fokozattal alapította vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a Magyar Vitézségi Érmet, majd 1942-ben a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet a tiszti állomány részére.” Lásd! http://www.vitezirend.co.hu/Tradition/vitezsegi.htm (2009. nov. 7.) 16 1941. november 24-én megalapításra került a Tűzkereszt, mely harctéri kitüntetés és a fegyveres frontszolgálatért, a haza védelmében szenvedett sebekért és rokkantságért adományozták. 175
