Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)
Az év történetéhez tartozik még, hogy december elején üzembe lépett a városi és cukorgyári városrészi népkonyha ingyenes ebédkiosztással, a szabóiparban életbe léptek a legkisebb munkabérek, lemondott morganatikus házassága miatt VIII, Edward angol király, s utódaként a trónra VI. György yorki herceg lépett, s végül Kaposvár új vágóhídja a réginek a helyére a Pécsi utcába került, mert így döntött 49:13 szavazataránnyal a városi képviselő-testület. Nagyjából keresztmetszetben így nézett ki az 1936-os sorsdöntő esztendő, mely úgy kül- mint belpolitikailag jelentős eseményektől volt terhes. A pasa öröksége Gróf Széchényi Ödön világhírű ember volt a század első felében. Somogy megyéből kivándorolva meg sem állt Törökországig, ahol V. Achmed szultán alatt már a pasaságig vitte, mint a konstantinápolyi (istambuli) tűzoltóság főparancsnoka. Ez a pasasági rang nagy szó volt egy gyaurral (hitetlennel) szemben. Ám Széchényi Ödön hátat fordított az örökségként neki járó hegykői uradalomnak és felvette a török állampolgárságot és megkezdte megszervezni Konstantinápoly tűzoltóságát. Ha eddig kissé megszokottan is folydogált a történet, az érdekesség csak ott kezdődött, hogy - amint említettem - V. Ahmed szultán alatt, mint a konstantinápolyi tűzoltóság főparancsnoka, eljutott a pasai méltóságig. Előtte azonban történt egynémely esemény, ezeket lássuk csak sorjában. Gróf Széchényi Ödön elnökletével 1871. szeptember 16-án megalakult Budapesten a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, amelynek megalakulásáról vészesen hallgattak a hivatalos és nemhivatalos körök, no meg a sajtó is, afféle úri kedvtelésnek, bolondériának tartották az egész tűzoltósdit. Gróf Széchényi Ödön, gróf Széchényi Ferenc fiának és gróf Széchényi Istvánnak, a „legnagyobb magyar” embernek emléke lassan így ment feledésbe, munkásságát belepte a közöny és Ödön, akinek nyakába szakadt az örökösödési perpatvar is, búcsút mondott hazájának, lemondott a szövetségi elnökségről és a fejlődni kezdő Törökországnak lett ismert szervezője, európai szinten megszervezte a teljesen elhanyagolt Konstantinápoly tűzoltóságát s mire munkája befejeződött, már török állampolgárrá és pasává változott. De maradjunk még az előzményeknél egy pillanatra. Széchényi Ödön még 1862-ben Londonban járt s ott ismerkedett össze Shaw Eyre Massey kapitánnyal, a londoni önkéntes tűzoltóparancsnokkal, akinek szervezete akkor már katonásan, sportszerűen működött az angol fővárosban. Ezt a Masseyt próbálta befolyásolni Széchényi Ödön, ám az angol kapitány csak hóbortos magyar mágnást látott Széchényiben és csak hosszas huza-vona után alkalmazta - közlegénynek. Széchényi ezzel el is érte célját, mert az angol tűzoltóság szervezetét óhajtotta kitanulmányozni. Pár év múltán aztán ki is tanulmányozta. Ekkor aztán hazatért. Első dolga volt, hogy megkezdte a Pesti Önkéntes Tűzoltó Egylet megszervezését. Nyolc évig tartó harc után meg is alakította, 1870. január 9-én, önálló szervezettel a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet s maga, tehát gróf Széchényi Ödön főparancsnokságával. A hivatalos körök nem értik meg a kezdeményezést - mondta panaszkodva. - Pedig nagyszabású dolgot kezdeményeztem. Ezt a fontos ügyet csak alamizsna-támogatásban részesítik. Pedig érezniük kellene, milyen fontos a tűzoltás ügye. Bezzeg, ha külföldön kezdeményezném... így aztán nem volt más hátra, minthogy a főparancsnok a saját pénzéből és adományokból tartotta fen az egyletet s ha el is ment a kedve, az ügyet azért nem hagyta ott. Pláne, mert a kezdeményezésen felbuzdulva, vidéken hasonló szervezetek alakultak és sokkal kedvezőbb feltételek mellett működtek. Ez időben alakult meg a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó Egylet is. Lehet állítani, hogy Kaposváron a hivatalos szervek sokkal modernebb gondolkodásúak voltak, mint a budapestiek. Ez időben vetették fel a soproniak a gondolatot, hogy az ország területén működő tűzoltó szervezetek országos szövetségbe tömörüljenek, s ennek megszervezésére, mint elnököt, gróf Széchényi Ödönt kérték fel. A gróf örömmel el is vállalta a tisztséget.- Végre megmozdult ez az alvó ország, - lelkendezett. Munkája sikeres volt, amiben nagyban közrejátszott, hogy a szervezés kellős közepén, 1870. szeptember 13-án, kigyulladt a budapesti Nemzeti Színház háromemeletes épülete, ahol a színpadi 153
