Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)
mögött engedelmes képviselő-testület állt, s így elérkezett az alkotásoknak bőségesebb időszaka. Ezt a következő évtizedet csak Stephaich Pál alispán keserítgette meg.- Nekem kilenc járásom van, s ezek mindegyikét előbbre helyezem, mint Kaposvárt. Nemcsak lélekszám, hanem jelentőség tekintetében is, - mondta kedvenc szófűzésével. - Akármelyik járást többre becsülöm, mint Kaposvárt. A polgármester legfeljebb egyenrangú, de nem jelentősebb bármelyik főszolgabírónál. így is adta ki rendeletéit: „Valamennyi járás főszolgabírájának és Kaposvár rt. város polgármesterének.” Előbb a főszolgabírók és csak utánuk a polgármester. Ezzel is bökött Kaposvár polgár- mesterén. S neki többet jelentett bármelyik járás, mint a megyeszékhely, pedig egy járást össze sem lehetett hasonlítani Kaposvár gazdasági és kulturális jelentőségével. Beszéltek arról is, hogy némely megyebeli mágnást lebeszélt arról, hogy Kaposváron palotát építtessen, ahogy az más megyékben általában dívott. Hogy mi igaz ebből és mi nem, azt ma már nehéz lenne megállapítani, kétségtelen tény azonban, hogy a megyebeli mágnások inkább birtokaikon laktak kastélyaikban, vagy a fővárosban emeltettek maguknak palotát, Kaposvárt azonban kihagyták számításaikból. Kaposvár fölénye azonban így is kidomborodott. Bár a vármegyének, de a városnak is megfelelő tisztviselőgárda állt rendelkezésére, a megyegyűlés, illetve képviselő-testület készséggel ott állt a dirigensek mögött s ez Kaposvárra vonatkozólag annyit jelentett, hogy megkezdődött a város újabb aranykora. A polgármester folytatta városa aszfaltozását és közművesítését, a virágosítást, megnyittatta és Idképeztette az Eibenitz-közt, szobrot emeltetett Kossuth Lajos mellett Petőfi Sándornak,77 Csík Ferenc olimpikonnak, alapot az országzászlónak és impozáns szobrot a volt 44-es gyalogos háziezrednek és szobros díszkutat Rippl-Rónai József festőművésznek, ugyancsak díszkutat szökőkúttal és aranyhalakkal építtetett a Horthy (ma Szabadság) parkban, meghagyta a régi Kaposvár szobrait, parkosította a Hősök ligetét (a volt Gabonapiacot), átrendeztette a város központját, a Kossuth teret, újjávarázsolta a belvárosi plébániatemplomot, új templom épült a cukorgyári városnegyedben, a Donnervárosban, a Füredi utcában és Tüskeváron, a volt piac helyén megépíttette a Városi Mozit, kifejlesztette az Áramátváltó Központot, szabályoztatta a folyókat, feltáratta a régi vár romjait, a Nostra hatalmas gabonatárházat emeltetett, rendeztette a Szokola-berket, rendbe hozatta a Tűzoltólaktanyát, templom épült a Németh István utcában és a Tisztviselőtelep környékén, röviden: teret adott minden, arra érdemes kezdeményezésnek, alkotásnak és létesítménynek s a felszabadulás közel 50.000 lakosú rendezett városnak örvendezhetett. Ezért nem érdektelen ezek sorát nagy vonalakban még kissé folytatni. Meg kell említeni a szerződést a Cukorgyárral, amely biztosította, hogy bekövetkező árammegszakadás esetén a városi egész villanyhálózat automatikusan átáll a Cukorgyár erőtelepére és zavartalanul biztosítja az áramellátást. De meg kell említeni, hogy renováltatta a városházát, a pénzügyigazgatóságot, új, reprezentatív épületet biztosított a város legszebb pontján a polgári fiúiskolának, a „Haza Ids polgárainak” 100 éves épületét átadva az erdészeti szakiskolának, új köntösbe öltöztette és Szent István első magyar király halálának 1000 éves évfordulójára emlékművel látta el a belvárosi plébániatemplom falát, Geiszler Nép. János vaskereskedésének elköltöztetésével a Korona szállónak Bien Dávid vezetése mellett új éttermet biztosított, megnyittatta a Rippl-Rónai utcát, megépíttette a MÁV István utcai épületeit, a Papsárán új iskolát nyittatott, új iskola épült a Pécsi utcában és a Donnervárosban, az országban elsőként megnyílt az erdei iskola pazar gyümölcsöskert karéjában, megkezdte a Cseri rész feltöltését, biztosította a Tejipari Vállalat vajgyárát és Hirschfeld-féle parkettaüzemet, rendbe hozatta az aggápoldát és árvalányházat, megnyittatta a második, a Nedevich-féle strandfürdőt, jobb összeköttetést szerzett a városnak Budapesttel és a Balatonnal, megépíttette az ONCSA-telepet és a Hársfa utcai kislakásokat, biztosította az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara Kaposváron való tartását, gyönyörű, hatalmas parkot varázsolt Stöckl Ágoston szakavatott vezetésével a Honvéd térre, új városrészeket létesíttetett a város északi és északkeleti részén, a temetőkbe modern ravatalozókat létesíttetett de ki tudná összes létesítményeit mind felsorolni. E soroknak nem az a céljuk, hogy érdemtelen dicshimnuszokat zengedezzen Kaposváry György érdemeiről, sőt az is előfordulhat, hogy egyik-másik létesítménye kimaradt a felsorolásból, viszont van olyan, aminek érdemét igaztalanul javára írtam, elvégre nagy idők teltek el létesítésük óta és az én felsorolásom sem 77 Petőfi Sándor szobrát nem Kaposváry György polgármestersége idején állították fel. 141
