Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)
nyű csonkításait, a pénz stabil volt, kereseti lehetőség is javuló tendenciát mutatott, a három millió magyar már régen kitántorgott Amerikába, a menekültek már mind elhelyezkedtek így-úgy, amíg az őrült Hitler szörnyű hadigépezete rázúdulni készült Európára, Magyarország a boldog béke derűs szigete volt. Ebben az időben született meg a félig kérkedő mondás is: — Szegények vagyunk, de jól élünk. Meg az a másik hasonló mondás is:- Úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna. Az elkövetkezendő rémségek árnyékában is élte látszólag gondtalan, kiegyensúlyozott életét és bár látta, érezte a közelgő világvihar szelét, nem látszott törődni a holnappal. Amikor a jelen olyan szép, derűs és nyugodt volt... Bár már kezdődtek az utóbbi években a zsidótörvények és atrocitások, amelyek rádöbbenthették volna a bekövetkezendőkre. Ami már 1940 után történt, abban az új világ léptei dübörögtek, de ez már nem is tartozik bele abba a könyvbe, amely a 30-70 év előtti Kaposvárt szeretné megismertetni az olvasókkal és a kortársakkal. Ezek voltak egyébként azok az évek, amelyeken Kaposvár az iparosodás útján az első tapogatózó lépéseket megtette. Ekkor létesült az OMTK vajgyára, a második vízmű telep, a Hirschfeld-féle parkettgyár, új életre kelt a vasöntöde, modernizálódott a villanyszolgáltatás és a cukorgyár, megszületett a mezőgazdasági gépjavító állomás, megvalósult a Helios konzervgyár, rohamléptekkel fejlődött a közművesítés és új városrészek alapjai kezdtek kibontakozni. Gyurka Ha valamely közéleti nagyságot keresztnevén emlegetnek, akkor az bizonyos bizalmassági közelséget jelent. Annak idején nem lehetett volna Stephaich Pál alispánt egyszerűen „Pali”-nak emlegetni úgy általánosságban, hanem csak Stephaich Pálnak, mert a Pali megszólítás valami meghitt közelséget, bizalmas besorolást jelentett volna, már pedig ere a bizalmasságra bizony Stephaich Pál nem szolgált rá, mint dr. Kaposváry György a Gyurka megszólításra. Kaposváry Györgyöt még Kaposvár munkássága is csak Gyurkának aposztrofálta éppen úgy, mint közvetlen munkatársai. O nem a város első embere volt, hanem a Gyurka, a város polgárságának első bizalmasa és polgára. Sokféleként lehetett kiérdemelni e bizalmas viszonyt feltételező megszólítást. Lehetett pajtáskodással, ivócimboraként, meghitt viszony feltételezésével, hivatali bizalmaskodással, közvetlen modorral, de lehetett még ezerféleként, mindezek összetevőjeként is és egyszer csak szinte észrevétlenül megszületik a hivataloskodó dr. Kaposváry György polgármester úr helyett a - Gyurka. Hadd mondjak erre el egy rövid történetet. Egyik ONCSA-lakást igénylő szénája rosszul állt. Futott fűtői-fáig, s amikor úgy érezte, hogy a lakás alighanem másnak jut, kivágta a nagy adut: — Majd elintézi nekem a Gyurka. Meg is kapta a lakást. Mert jogos volt rá, hét apró gyerekkel. Még Kaposváry (azaz: Vétek) György fiatal számvevőségi tisztviselő korában bízva apósa, Tankovich János malomtulajdonos, nemzetgyűlési képviselő hathatós segítségében, a „rokoni” összeköttetésben, 1921-ben megpályázta a kaposvári polgármesteri széket. Az első világháború alatt dr. Kovács Soma h. polgármester (dr. Kovács-Sebestény Gyula halálával elárvult) vezette a polgármesteri hivatalt mindenki megelégedésére, aztán 1919-ben dr. Szopkó István menekült Selmecbányái tisztviselő személyében kormány- biztost neveztek Id a város élére. 1922-re aztán megérett a helyzet arra, hogy választás útján töltsék be a polgármesteri széket. Dr. Kovács Soma már csak kora miatt sem vállalta a polgármesterséget, de származása miatt is kiesett a jelöltek közül,76 így választás útján kellett betölteni a polgármesteri széket. Szopkó István birtokon belül agilisán intézte a város ügyeit, nála azonban hátrányt jelentett a menekült volta, meg az is, hogy sógora, Czanyó László gépészmérnök már fontos tisztséget töltött be a városnál, ugyanis ő volt a közüzemek igazgatója. Habár kétségtelen előnyt jelentett Szopkó részére, hogy a kormánybiztossága idejében kapta az addig téglajárdás, makadám utas város az első 76 Kovács Soma vallás gyakorló zsidó, a Kaposvári Izraelita Hitközség vezető tisztviselője volt. Zsidósága az 1920-as évek legelejének antiszemita hangulatában kizáró tényező volt a polgármesteri tisztségre. 138
