Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Nagy-Tóth Mária: Jakob Klain, a Batthyányak szalónaki patikusának levelei 1635-1657

A korabeli patikus foglalkozásról

Az orvosságokat a főúri asszonyok, köztük a Batthyány család asszonyai is, saját patikájukban állították elő, legtöbbször a patikárius segítségével.

Magyarországon a 13-14. században az apothecarius, aromatarius, speciarius (fűszeres) és specialista szók azonos értelműek voltak, „mert nevezetesebb fűszereket (species): sáfrányt, gyömbért, borsot stb. a gyógyszerészek árulták.’’22 Herboristá-nak vagy herbator-nak, német alakjában Kreuterer-nek is nevezték őket. Később a patikust a seplasiarus és unguentarius kifejezéssel jelölték, mely tulajdonképpen a flastromost, kenőcsök (főleg illatos kenőcsök) készítőjét jelentette.23 A seplasiarus szó még „csemegeárus”-t is jelentett, cukrászsüteményekkel, mézeskaláccsal, konfektekkel kereskedő iparost (confectionarius).24

A 16-17. században a főúri háztartásokban gyakran előfordul a cukorkándi és a nádméz: ezeket mindig a gyógyszerészek szolgáltatták.25 Számukra a cukor fontos jövedelemforrás volt, de ugyanígy fogyócikknek számított a gyertya, a papiros, a tinta és a spanyolviasz valamint a pálinka, melynek fogyasztása sokszor okozott nehéz perceket a lakosságnak, főként az ittasan randalírozó patikussegédek miatt.26

A régi Magyarországon a patikus pálya egyébként a tisztességes foglalkozások közé tartozhatott, hiszen városok főbírái, tanácsurai is válhattak belőlük. Vagyonukat tekintve is viszonylag jól álltak.27 Gyakran kerültek azonban összetűzésbe az orvosokkal, mert szerintük beleavatkoztak az orvosi funkciókba. Már 1613-ban Sopron tanácsa is felszólította városi orvosait és gyógyszerészeit vitáik békés rendezésére.28

A patikák működésének szabályozására több rendelet született: a városi tanács vagy fizikus általi rendszeres ellenőrzésüket az 1564., az 1602. és az 1644. évi határozatokban írták elő. Selmecbányán 1581-ben figyelmeztették a patikust orvosságainak a hivatalosan megszabott árban való eladására, gyógyszerkészítéshez értő segédek alkalmazására. Pozsony városa 1599-ben írta elő, hogy a patikát szakértő patikus vezesse.29 1602-ben pedig az uralkodó elrendelte, hogy a patikustanulók négy évig tanuljanak valamelyik patikában, törvényes és katolikus születésűek legyenek, és jártasak a latin nyelvben.30

Jakob Klain, a Batthyányak patikusa

A szalónaki várban működő patikát 1636 - 1645 között az a Dietrich Dassau (Dassow) patikus vezette, aki még 1648-ban is küldött levelet Batthyány I. Ádámnak, patikusszámlát mellékelve hozzá.31 Dassau Jormannsdorfban lakott egy adó- és beszállásolás alól mentes házban, működése alatt vált virágzó üzletté a patika.32 Utódja mostohafia, Jakob Klain lett, aki 1608-ban, Silbereggben, Klagenfurt mellett (Karintia) született s a patikus mesterséget Bécsben tanulta ki. Jakob 1676 és 1680 között hunyt el Szalónakon.33

Bár Klain már 1635-ben és 1639-ben levelet írt a Batthyány család nőtagjainak, Batthyány Magdolnának és Lobkowitz Poppel Évának, szerződést csak 1645. április 8-án kötött Batthyány I.

22 Magyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi Emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. 2. k. Bp., 1929. Régi magyar gyógyszerészekről és gyógyszertárakról, (továbbiakban: Magyary-Kossá, 1929.) 74. p.

23 Uo.

24 Uo. 75. p.

25 cukorkándi: fehér kristályos cukor. Magyary-Kossa, 1929. 76. p.

26 Magyary-Kossa, 1929. 77. p. 82. p.

27 Uo. 80. p.

28 Uo. 89. p.

29 Uo. 92. p.

30 Uo. 98. p.

31 Dietrich Dassau patikus Christoph Münzerhez, Poppel Éva titkárához írt levelei megtalálhatók a MOL P Batthyány miss. 1314. 22. dob. 10020-10024. számú jelzet alatt.

32 Jormannsdorf az egykori Gyimótfalva (ma: az ausztriai Jormannsdorf Burgenlandban) Lelkes, 1992. 160. p.

Beszállásolás: Einquartierung. A haderő béke és háború idején való elszállásolása. Szigetváry, 1986. 104. p.

33 Szigetváry, 1986. 104. p.

9