Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Csóti Csaba: Adalékok a Somogy megyei cigányság 1945–1949. évi történetéhez
A dologkerülő cigányokat állami gazdaságokban kellene foglalkoztatni, felügyelet mellett, nevelő módszer alkalmazásával, tehát nemcsak a szigorú munkára való rászorítással, hanem hetenként egy közülük való, már letelepedett házzal, földdel és iskolás gyerekkel bíró cigány vagy több ilyen tarthatna részükre a munkát megszerettető népies előadásokat, annak ismertetésével, hogy a rendes, dolgos ember nem lesz az országban lenézve, a társadalomból kivetve, hanem házjuttatással stb. megbecsülve. Szigetvár, 1946. április 1. olvashatatlan aláírás /Dr. Kékesdy Nándor/ járási főjegyző helyett Forrás: SML Somogy vármegye alispánjának általános iratai, 18045/1947. 6102/1/1946. a.sz. Géppel írt tisztázat. Kézjeggyel és főszolgabírói körbélvegzővel ellátva. Szöveghű átírás. 10. A Marcali járás főjegyzőjének jelentése Somogy vármegye alispánja számára a cigánykérdés megoldása tárgyában 985/1946. kzg.sz. Tárgy, cigánykérdés megoldása Hiv. sz.: S.6102/1-1946. Alispán Úrnak Marcali járás főjegyzőjétől Kaposvár Hivatkozott számú rendeletre jelentem Alispán Úrnak, hogy a marcali járás területén a közelmúltban lefolytatott hadműveletek után sem változott meg az állandóan fennforgó cigánykérdés megoldásának szükségessége. A cigányok körülményeiben, illetve magatartásában, életmódjában javuló változás vagy javulás nem tapasztalható. Továbbra is csavargó, munkakerülő, kóborló életmódot folytatnak és csak elszigetelt jelenségként tapasztalható egyik-másik községben a helyhez kötött állandó életmód folytatásával a rendes életmódot jelentő asszimilálódás. Szükségesnek látszik és kívánatos, az újjáépítési rendeződés [sic!] keretén belül központi államhatalmi beavatkozással összevonások után egy helyre tömörítésük és munkára kényszerítésük a csavargás teljes lehetőségének megszüntetésével. Részletezve körjegyzőségenkint, illetve községenldnt, a cigányhelyzet járásom területén a következő: A Balatonmáriai Körjegyzőség területén kóbor cigányok nem laknak, csupán Balatonberény községben találhatók állandó lakó teknővájó cigányok. A Balatonszentgyörgyi Körjegyzőség községeiből a székhely községben lakó 14 főnyi cigány kezd földműveléssel foglalkozni, míg a Főnyed községi 21, a Hollád községi 12, a Tikos községi 18 és Vörs községi 22 főnyi cigány változatlan körülményekben csavargó és az asszonyok kolduló életmódot folytatnak. Böhönyén a változatlan dologtalan, léha, a társadalom nyakán élő cigányok száma 33 fő, akik az elhullott állatok kiásásával, hulladékaik elszórásával nagy mértékben veszélyeztetik a köz- és egészségügyet. A Csákányi Körjegyzőség területén kóbor cigány nem lakik. A Kéthelyi Jegyzőségben szintén nem található kóbor cigány. A marcali cigányok letelepült életmódot folytatnak. A Mesztegnyői Jegyzőség területén szintén nincs kóbor cigány. A Nagyszakácsi Jegyzőség területén kóbor cigány nem található, a meglévő 25 főnyi cigányság teknővájással és helyhez kötött gazdasági munkával foglalkozik. A nemesdédi cigányok túlnyomó többsége állandó mezőgazdasági munkát végez és helyhez kötött életmódot folytat, csupán 40-45 főnyire tehető vándor drótos ipart folytató része csekély hasz169
